A Megoldás, avagy az élet kulcsai

Mindszenty József esztergomi hercegprímás (1892 – 1975)

Az 1956-os forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mondott, budavári rezidenciáján fogadta a külföldi delegációkat, és azonnal fölmentette hivatalukból a kommunistákkal kollaboráló papokat.

Találó kifejezéssel írta róla később a hálás fiú, hogy ő volt a család "tengelye". Az édesanya szeretete, áldozatvállalása és imádsága egyengette a kis "Józsika" útját a papi hivatásig, később is ott állt mellette lelkipásztori életének minden viszontagságában. Bárkit hajlandó volt azonnal fogadni, és igen sok közszereplést vállalt, hogy a társadalom minden rétegével fenntartsa a közvetlen kapcsolatot.

Nem sokkal később a Szentatya esztergomi érsekké nevezte ki. A prímásságot is elsősorban lelkipásztori feladatnak tekintette. Segélyakciókkal élelmiszert szerzett a rászorulóknak, a lelkiélet elmélyítésére elindította a lelkigyakorlatos mozgalmat, életre hívta a Katolikus Szülők Szövetségét, és megszervezte, megtervezte a Mária -évet.

Kiállt az egyházi iskolák bezárása ellen, s az embereket elnyomó rendszer ellen, ezért háziörizetre ítélték a 40-es évek végén, majd 1956-ban kiszabadították, de mivel akkor is a nép mellé állt, ezért külföldre kényszerült pápai utasításra. Miután a szovjet erőszak leigázta az országot, 15 évig az amerikai egyesült államok budapesti követségén kapott menedéket. Engedelmességből vette magára a számkivetés nehéz keresztjét s lett a világban szétszórt magyarság hű pásztora és igaz atyja.

,,Aki ad, Jézusért tegye, aki kap, az Urat dicsérje!” (Mindszenty József)

,,Az egyház mindig és mindenütt igénybe veheti a jogot, hogy a politikai jelenségek felett is ítéletet mondjon, amikor a személyes szabadságjogok és a lelkek üdve ezt megköveteli. Bármit mondok is, a jelenlegi rezsim azt fogja mondani: ez politika ... Ha csak a tízparancsolatot említem, a rezsim máris találva érzi magát. Neki már az is politika, ha azt mondom: »Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj!«, ha azt mondom: »Ne ölj!«, a rezsim mindjárt magára veszi. Ugyanez a helyzet, ha kimondom, hogy »Ne lopj!«. Ez is érinti őket, bár ők nem lopnak, csak „elkonfiskálnak” (Mindszenty József)

,,Az alamizsna fészke sohasem az erszény, sohasem a ládafia, a fáskosár, a ruhatár, hanem az érző emberi szív. Legalábbis ez mozdít meg pénzt és anyagot helyéről a felebarát felé.” (Mindszenty József)

,,A mi szívünk megremeghet a nehéztől, az ismeretlentől, a lehetetlennek látszótól, Isten azonban az egyének és nemzetek jövőjét sokszor a lehetetlennek látszó holnapba rejtette el; nekünk kell nekilátnunk, hogy azt előhozzuk. A megmaradt kevésből újra kell építenünk a hazát! Ez a dolgunk ezen a világon! Ettől megszabadulni nem tudunk, csak elbújni előle. Fiatalságunk lelkében tegyük izzóvá a magyar ígéret földjének megszerzését!” (Mindszenty József)
 

Mindszenty (1942-ig Pehm) József: hercegprímás érsek, bíboros. - 1903-11: a szombathelyi premontrei gimnáziumban tanult, a teológiát 1911-15: a szombathelyi papnevelő intézetben végezte, 1915. VI. 12: pappá szentelték. Felsőpatyon káplán, hitoktató, 1917. I. 26: a zalaegerszegi állami fiúgimnázium hittanára.

1919. II: az országgyűlési választások előkészítő bizottságának tagja, II. 9-V. 15: Szombathelyen letartóztatásban, a direktórium kiutasította Zala vm-ből, szülőfalujába internálták.

A kommün bukása után augusztus elején tért vissza.

A plébános

1919. X. 1: Zalaegerszeg 5 filiát is ellátó adminisztrátora,

1921: plébánosa, ahol korszerű egyházközséget, elmélyült hitéletet teremtett.

-Fölépíttette a zalaegerszegi ferences templomot

-és kolostort,

-a Notre Dame nővérek anyaházát

-és tanítónőképzőjét,

-elemi és polgári iskoláját;

-modernizálta a plébánia-épületet,

-szegények számára 34 főt befogadó szeretetotthont alapított,

-tanévenként szegénysorsú falusi fiúkról gondoskodott gimnáziumi tanulmányuk idején.

-Kialakította a házapostolok hálózatát,

-hitbuzgalmi egyesületeket szervezett,

-fölújította a katolikus művelődési ház működését,

-részt vett a Göcseji Múzeum létrehozásában,

-nyomdát létesített.

1927: az egyházmegyei zsinat határozatából a szombathelyi egyházmegye zalai elmaradott részének püspöki biztosaként

-19 új templomot,

-7 plébániaépületet,

-9 misézőhelyet,

-2 iskolát építtetett

-s szervezte meg körülöttük a katolikus közösségek életét.

Fontosnak tartotta az országos és helyi sajtót, igyekezett a katolikus szellemiséget érvényesíteni a zalaegerszegi és vármegyei újságokban.

1937: pápai prelátus. - Aktív résztvevője az aktuális hazai társadalmi kérdésekkel foglalkozó regionális és országos papi összejöveteleknek azzal a céllal, hogy erőteljesebben érvényesüljenek a hazai közéletben a keresztény erkölcsi elvek és a szociális enciklikák tanítása.

Tudatosította a kommunizmus és a nemzetiszocializmus veszélyét a magyar katolikus egyházra, szintén az erről szóló, akkor kiadott pápai körlevelek alapján.

1939: gr. Teleki Pál miniszterelnök (1939. II-1941. IV.) fölkérésére a náci Volksbund- és nyilas hatásokat ellensúlyozni kívánó, a magyar keresztény-nemzeti értékeket védő Nemzetpolitikai Szolgálat dunántúli vezetője. XII. Pius pápa (ur. 1939-58) 1944. III. 4: veszprémi püspökké nevezte ki. III. 25: Esztergomban püspökké szentelték.

2. Püspökként a II. Világháborúban

Tervet dolgozott ki a püspöki és egyházmegyei földbirtokok fölosztására (Kögl Lénárd), de ezt a kormány megakadályozta.

Meghatározó része volt annak a püspökkari körlevélnek a megalkotásában, amely 1944. VI: a zsidók elhurcolása ellen tiltakozott.

A mikor a katonai hadműveletek elérték a Dunántúlt, emlékiratot írt Shvoy Lajos székesfehérvári (1927-68), br. Apor Vilmos győri (1941-45) püspök és Kelemen Krizosztom OSB főapát (1933-50) együttműködésével. Ebben a keresztény erkölcsre hivatkozva követelte a kormányzattól, hogy szüntesse meg a harcot a Dunántúlon, mert a háború nem a magyar nép érdekeit szolgálja.

E kezdeményezés megtorlásául a veszprémi nyilas hatóság katonai célokra le akarta foglalni a menekültekkel telezsúfolt püspöki palotát. Mindszenty ezt megtagadta, ezért XI. 27: letartóztatták és a veszprémi vármegyei bíróság pincebörtönébe zárták több papjával és kispapjával együtt. Fogvatartása közben ugyanott pappá szentelte több végzős kispapját és az erdélyi egyházmegye néhány menekült teológusát. XII. 23-27: Sopronkőhidán raboskodott, 1944. XII. 28: a soproni Isteni Megváltó Leányainak Berghofer Teréz vezette zárdájába vitték át, 1945. IV. 20: érkezett vissza Veszprémbe.

Egyházmegyéjében igyekezett a háború okozta károkat helyrehozni, de gondja volt arra is, hogy hívei körében a harcok hónapjai alatt meglazult hitéletet, erkölcsi rendet papjai segítségével a korábbi szintre visszaállítsa. Ezt szolgálták havonta (fogsága idején is) kiadott püspöki körlevelei, egyházmegyéjében tartott bérmaútjai.

Rövid veszprémi püspöksége alatt

-34 új plébániát,

-11 új falusi iskolát alapított.

XII. Pius pápa 1945. VIII. 16: kinevezte esztergomi érsekké, a kinevezési iratot Grősz József kalocsai érsek (1943-61), a püspöki kar elnöke IX. 5: kapta kézhez, IX. 8: személyesen adta át Mindszentynek, aki több napos meditáció után azt elfogadta. A kinevezést IX. 14: közzétették, a pápa IX. 16: közölte a magyar kormánnyal. A kinevezési bulla kelte X. 2. Érseki székfoglalója X. 7: volt az esztergomi bazilikában. 1946. II. 21: a pápa bíborossá kreálta a római Szt Péter-bazilikában.

3. A prímás

Székfoglalójában feladatának azt jelölte meg: hogy gondos lelkipásztorként a magyar katolikus egyház kb. 6 milliós hívő közösségének hitét és erkölcsi fölfogását erősítse, tudatosítsa, magasabb szintre emelje.

1947. VI: részt vett az Ottawában rendezett kanadai Mária-ünnepségen. Magyarország II. világháború utáni, Mindszenty által kezdeményezett újraevangelizálási programjában kiemelt helyet kapott az engesztelés gondolata, az őszinte isten- és emberszeretetből fakadó folyamatos imádság, a Mária-tisztelet, a magyar szentek követése, a családi élet és a közélet erkölcsi tisztasága.

Nemcsak egyházmegyéjét járta be, de Magyarország sok helyére hívták, mindenütt tömegek hallgatták prédikációit.

A 20. sz. egyik legkiemelkedőbb magyar lelkiségi eseménye volt 1947. VIII. 15-1948. XII. 8: a Mindszenty által elgondolt és vezetett Boldogasszony Éve (Mária-év).

A püspöki székhelyeken, a búcsújáró helyeken százezrek gyűltek össze, hogy hitben, erkölcsiségben, lelkiségben erősödjenek.

A politikai hatalom sokféle módon igyekezett megzavarni az összejöveteleket, de nem tudta megtörni bensőséges imádságos hitvallásukat.

A Boldogasszony Éve kiemelkedő eseménye volt az 1947. VIII. 20: kb. félmilliós részvétellel a Szt István-bazilikától a Hősök teréig vezetett országos Szent Jobb-körmenet és Budapesten X. 4-7: a Mindszenty elnökletével tartott Nemzeti Mária-kongresszus (a hatóságok által nem engedélyezett katolikus nagygyűlés helyett).

Mindszentynek mint prímásnak kötelessége volt a társadalmi élet erkölcsi vonatkozásainak segítô szándékú figyelése, jóakaratú bírálata.

Vezetése alatt a magyar püspöki kar közös körleveleiben szóvá tette, ha a proletárdiktatúra felé haladó államvezetés megsértette a vallás- vagy lelkiismereti szabadságot, az iskolázás, a művelődés szabadságát; következetesen kiállt az alapvető szabadságjogok érvényesítéséért.

Megszólalt a felvidéki magyarság deportálása, a délvidéki magyarok tömeges lemészárlása, a német kitelepítés embertelensége miatt, az ítélet nélkül bebörtönzöttek és internáltak érdekében.

A hatalmat 1945 ôszén fokozatosan magukhoz ragadó erôk a kialakítandó proletárdiktatúrában csakis olyan, létszámában minimálisra zsugorított katolikus egyházat tűrtek meg, melynek vezetôi készségesen teljesítik az állampárt akaratát.

Ezért már kezdettôl tudatosan törekedtek a fôpapság, a papság és a hívek szétzilálására, megfélemlítésére. Ennek érdekében a sajtóban, gyűléseken, rádióban folyamatosan támadták Mindszentyt, a püspököket, papokat, szerzeteseket és a katolikus iskolákat. A szovjet rendszerű szocializmus létrehozásának programjában fontos rész volt a tudatosan megszervezett egyházellenes-egyházromboló hadjárat. Ennek részeként 1948. XII. 26: törvény- és jogellenesen letartóztatták Mindszentyt.

4. A fogságban

Hazug vádak alapján 1949. II. 8: első fokon, VII. 6-9: másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték, ami a keresztény világban nagy fölháborodást váltott ki (Mindszenty-per).

XII. Pius pápa megdöbbenéssel tiltakozott az igazságtalan és jogtipró ítélet ellen.

Az ENSZ közgyűlése megbélyegezte a kormány eljárását és nemzetközi sérelemnek nyilvánította a bíboros bebörtönzését.

A forradalom kitörése után 1956. X. 29: a kommunista pártközpont utasítására titkos helyre akarták vinni, aminek ellenállt. X. 30: éjjel magyar katonák szabadították ki fogságából, X. 31: délelőtt érkeztek a budai prímási palotába.

Szabadságának 4 napja alatt a magyar katolikus egyház jövőjével kapcsolatos teendőkről tárgyalt a püspöki kar tagjaival és egyházmegyéje vezetőivel, Tildy Zoltán államminiszterrel (1956. X. 26-XI. 4.), s a külföldi segélyszervek küldötteivel a Magyarországnak nyújtandó anyagi segítségről.

Fölkeresték a református és evangélikus egyház vezetôi is, de politikai pártok képviselőit nem fogadta.

Nagy Imre miniszterelnök (1956. X. 23-XI. 4.) kérésére XI. 3: este 15 perces beszédet mondott a Szabad Magyar Rádióban, kiállt a nemzeti szabadságharc céljai mellett, s a polgári demokrácia jövőképét vázolta föl.

1956 XI. 4: hajnalban a szovjet csapatok támadása után az USA nagykövetségén kért és (egyetlenként) kapott menedéket.

Ottani tartózkodását rövidnek vélte, arra számított (mint Magyarország lakosságának többsége), hogy az ENSZ a SZU-t hadereje visszavonására készteti, amire az ENSZ-közgyűlés szovjet lerohanást elítélő határozata is reményt nyújtott.

Külföldre távozásra is készen állt, de ennek ellenében azt kívánta, hogy a kormány enyhítsen a magyar katolikus hívők jogfosztottságán: tegye szabaddá a hitoktatást, a papnevelést, egyesületek alakítását, a sajtót. E követségi félrabságban készítette el emlékiratait, valamint a magyar történelem nagyszabású, kéziratban maradt összefoglalóját, s tanulmányokat a 20. sz. 2. felének egyháztörténetéről.

Ahhoz, hogy Mindszenty a Vatikánban töltse élete hátralevő részét, a kormány hozzájárult volna, ha a Vatikán biztosítja: Mindszenty nem nyilatkozik elítéléséről és fogságáról, a hazai politikai viszonyokról, a magyar katolikus egyház helyzetéről, s kimenetele után lemond érseki tisztéről. A vatikáni küldöttek eleinte elutasították, majd (Mindszenty tudta nélkül) elfogadták e föltételeket. Mindszenty, teljesítve VI. Pál pápa (ur. 1964-78) kérését, 1971. IX. 28: elhagyta a követséget és Rómába ment.

5. Száműzetésben

1958 X. 23-ig Mindszenty a Vatikánban, majd haláláig (1975) Bécsben, a Pázmáneum épületében lakott.

Lelkiismereti kötelességének érezte, hogy a világban szétszóródott magyarokat hitükben és magyarságukban erősítse.

Ezért intenzív lelkipásztori munkába kezdett, nyugat-európai városokban és búcsújáróhelyen fölkereste a magyarok sokaságát, hosszabb lelkipásztori útra indult Kanadába, az USA-ba, Dél-Amerikába, Dél-Afrikába, Ausztráliába, Új-Zélandba.

A magyarok mindenütt lelkesedéssel és tisztelettel fogadták, sokan fölkeresték Bécsben személyesen és levélben lelki, erkölcsi, s a magyarság sorskérdéseit illető témákban.

1974 VI. 18: amerikai útja során a Dallasi Egyetem díszdoktorrá avatta, ekkor a keresztény nevelésről tartott előadást. X: a frankfurti nemzetközi könyvkiállításon mutatták be emlékiratait, amelyet világnyelvekre fordítottak.

Tisztelete

1975-91: magyarok (és mások) sokasága rótta le tiszteletét sírjánál, köztük II. János Pál pápa (ur. 1978-) is.

1990. V. 18: a magyar Legfelső Bíróság kinyilvánította, hogy Mindszenty teljesen ártatlan (1956. X. végén már a Nagy Imre-kormány is rehabilitálta).

Holttestét 1991. V. 4: ünnepélyesen hazahozták és újratemették az esztergomi bazilika kriptájába.

A boldoggáavatási eljárás megindítását külföldi papok 1986: kezdeményezték,1994: az esztergom-budapesti főegyházmegye főpásztora, Paskai László bíboros érsek és a magyar püspöki konferencia is támogatta. A szükséges iratokat a posztulátor 1996 őszén átadta a Szentszék illetékeseinek.

Mindszenty tisztelete széles körben él Magyarországon és az egész keresztény világban; intézmények, egyesületek, terek, utcák viselik nevét.

Művei között:

Az édesanya. Bp., 1916. (több kiadásban ang-ul, fr-ul, ném-ül, ol-ul, sp-ul, port-ul, holl-ul; 4. kiad. Bp., 1990) –

Zala segélykiáltása.

Igazság és szeretet. Mindszenty hercegprímás beszédeiből 1945-46.

Esztergom, a prímások ezeréves városa.

Emlékirataim. Toronto, 1974. (4. kiad. Bp., 1989; több kiad. ang-ul, fr-ul, ném-ül, ol-ul, sp-ul, port-ul)

Napi jegyzetek. Amerikai követség 1956-1971.

Hirdettem az Igét! Vál. szentbeszédek és körlevelek 1944-1975.

Egyházam és hazám. Mindszenty hgprím. szentbeszédei 1945-1948.

Forrás: http://www.katolikus.hu/szentek/mindsz.html