Széchenyi István
Széchenyi István (1791-1860)
1791-ben Bécsben született; katolikus, udvarhű arisztokrata család gyermekeként.
Apja gr. Széchenyi Ferenc nevéhez fűződik a Nemzeti Múzeum alapítása.
Édesanyja Festetich Julianna, gr. Festetich Györgynek, a keszthelyi Georgikon megalapítójának a nővére volt.
A főúri családok tradícióit követve 1808-ban katona lett, részt vett az utolsó nemesi felkelésben (1809) és az azt követő napóleoni háborúkban.
1813. október 16-17. fiatal huszártisztként részt vett a "népek csatájában”, ahol hősiesen helyt állt.
1815-17-ben beutazta Olaszországot, Franciaországot, Angliát, Görögországot, a kisázsiai partokat, hazatérve pedig Magyarországot és Erdélyt. Ekkor, 1821-ben kötött barátságot Wesselényi Miklóssal, s 1822-ben már vele tanulmányozta Dél-Németországot, Franciaországot, Angliát; 1825-ben újból bejárta Franciaországot és Olaszországot.
Angliában lenyűgözte az alkotmányos rendszer, a reformokkal elősegített fejlődés, a széles középosztály jóléte – Európai útja során rádöbbent: hazánk vagy csatlakozik a virágzó Nyugathoz, vagy az elmaradó Kelethez közeledünk.
Ennek a felismerésnek köszönhetően egyre határozottabb küldetéstudattal látott neki, hogy boldogulás irányába induljon az ország.
Az utazásai során látottak és tapasztaltak, főleg angliai élményei és az ott látott hihetetlen fejlődés arra ösztönözték, hogy hazája elmaradott állapotán segítsen, s erre megnyerje nagybirtokos osztálya tagjait, elsősorban az arisztokratákat.
Már 1822-ben meghonosította angliai mintára Pesten a lóversenyeket, és 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet.
Széchenyi István életében az 1825 -ös esztendő nagy fordulópont volt, ugyanis ekkor, 34 évesen döntötte el, hogy félbehagyja amúgy is megrekedt tiszti karrierjét, lemond századosi (kapitányi) rangjáról és a közéleti szereplésében, illetve hazája megújításában fogja megtalálni a neki rendelt utat.
A műveletlen, hatalmaskodó nemességgel szemben a mágnásokat tartotta alkalmasnak a reformok irányítóinak.
Az 1825-ben megnyílt országgyűlés alsó táblájának ülésén, 1825 november 3-án , Felsőbükki Nagy Pálnak, az elkorcsosodó életmódot folytató, és a magyar kultúrával, nyelvkérdéssel nem törődő főurakról szóló beszédének hatására szót kért, és 90 ezer holdas birtoka egyévi jövedelmének - azaz 60 ezer Ft -nak - felajánlásával megvetette a Magyar Tudományos Akadémia alapjait.
,,Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egyévi jövedelmét föláldozom reá.”
Széchenyi beszédét követően többen nagyobb összegekkel támogatták egy magyar tudós társaság felállításának tervét. Az 1827: XI. tc.-ben az után kimondták, hogy az "önként és szabad adakozással összeszedetett tőke vagyonból Magyar Tudós Társaság állíttassék föl".
Később, 1827-ben Pesten megalapította ugyancsak angol mintára a Nemzeti Kaszinót azzal a kettős céllal, hogy
- egyrészt Pozsonyból Pestre csábítsa a főnemességet,
- másrészt, hogy a haza arisztokrácia kialakítandó társas életének megfelelő színteret biztosítva, a közélet felé fordítsa főnemes társait.
Széchenyi 1828 november 19 -én bécsi tartózkodása alatt döntötte el, hogy nyugati mintára modernizálni fogja saját birtokait és a többi főnemes számára példát mutatva egy mintagazdaságot hoz létre.
A birtokátalakításhoz azonban még neki is pénzre volt szüksége, ezért Bécsben felkereste az Arnstein-Eskeles bankházat azzal a céllal, hogy 10 ezer forint kölcsönt vegyen fel.
Ám ekkor a bank nagy meglepetésére elutasította kérelmét, mivel 90 ezer holdas birtoka nem szolgálhatott fedezetet a kölcsönre, lévén, hogy az ősiség törvény ezt lehetetlenné tette.
Hazatérve mélyen elgondolkodott és felháborodásában és dühében
1828 decemberében nekilátott élete legfontosabb műve a Hitel megírásának.
A munkával 1829 decemberében végzett.
Az 1830. január 28 -án megjelent "Hitel" című munkája Magyarország polgári átalakulásának gazdasági-társadalmi program összefoglalója.
A "Hitel"-lel az volt a célja, hogy rádöbbentse a nemességet: az ország társadalmi-gazdasági átalakítását saját jövőjének érdekében is végre kell hajtania.
Központi gondolata: a magyar gazdasági életben hiányzik a befektetés, mert nincs hitel.
A hitel hiányában a birtokos nem tudja korszerűsíteni elavult gazdaságát.
Hitelt a birtokos azért nem kap, mert az ősiség elavult intézménye akadályozza a nemesi birtokok szabad adásvételét.
Gátja a modernizálásnak maga a nemesség kiváltságrendszere, az alacsony értékű robotmunka, meg a feudálisipari-kereskedelmi-szolgáltatási rendszerek együttese.
Vádolja a nemességet, mivel az visszaél a jobbágyok - "a haza legszámosabb" és így legfőbb tekintetre méltó részének, "minden terhek türelmes viselőjének" - munkájával.
Kritikusan tárgyalja Magyarország elhelyezkedését a Habsburg Birodalomban, mégis az ország felemelkedésének akadályozó tényezőit inkább nemzeti hibáinkban, nem pedig a bécsi kormányban keresi.
A nemesség önkritikátlan, eltelik nemzeti múltjának dicsőítésével, ezért önkritikus látásmódra, kiművelt emberek sokaságára van szükség.
(A mű - 1830-ban 6 kiadás!!!!
A változások ellenségei el akarták égetni, a reformok hívei rajongtak érte.)
-rövid tartalma: 1. hitelre van szükség, 2. ezért el kell törölni az ősiséget, 3. így a kincstár joga a földre megszűnik, 4. a birtokszerzés jogára van szükség, 5. törvény előtti „egyformaság” kell, 6. törvényes pártvéd, 7. birtok arányú közteherviselés, 8. ezek miatt megindulna a kereskedelem, – 9. utak rendezése – 10. céhek, monopólium eltörlése – szabadverseny.
11. robot-dézsma eltörlése, 12. kiviteli vámok ellen, 13. Több, s jobb termesztés, s kivitel végett jutalomtételek, 14. ésszerű, kiszámítható törvények, gyorsabb perek, 15. Adót fizessenek a nemesek is, 16. közjóért tevékenykedni, 17. Taníttatás, 18. születési előjogokkal élni, s nem visszaélni kell.
A gazdaság fejlesztése tehát szerinte létkérdés, ugyanis a dekonjunktúra (a gazdasági életnek a termelés csökkenésével v. pangásával és gyenge üzletmenettel járó visszaesése) időszaka a magyar nemesség nagy részét fenyegette.
,,Ki igen sokféle akar lenni, aligha lehet tökéletes egyféle." (A Hitelből)
,,Fogadjátok, hazám érdemes leányai, tiszteletem és szeretetem jeléül ezen kis munkám ajánlását! Vegyétek, bár férfiakhoz illendőbbnek mondják azt sokan, nyájas kegyességgel pártfogástok alá. A hitelről szólok, s ami belőle foly; a becsületrűl, az adott szó szentségéről, a cselekedetek egyenességéről, így előttetek sem lehet a tárgy idegenebb, mint előttünk, mert annyi nemes és szép, ami az emberiséget felemeli, a ti nemetek műve. Ti viszitek karjaitokon életbe a kisded nevendéket, s jó polgárrá nevelitek; a ti nemes tekintetetekből szí a férfi lelkierőt s elszánt bátorságot. S ha léte alkonyodik a haza ügyében, ti fontok koszorút homloka körül. Ti vagytok a polgári erény s nemzetiség védangyali, mely nélkületek – higgyétek – soha ki nem fejlik; vagy nemsokára elhervad, mert ti vontok minden körül bájt s életet. Ti emelitek egekbe a port s halhatatlanságra a halandót. Üdvözlet és hála néktek! (részlet A Hitelből)
,,A Hitel lábra állítását tettem systemám alapkövéül, mert annak nemléte, mint a honi tapasztalás mutatja, legtehetősb nemzetségeinket is megsemmisíti; léte pedig már a legtehetetlenebbeket is bizonyosan előmozdítaná.”
Tartalom:
Honunk szebb lelkű asszonyinak
Előszó
Bévezetés
Nehány, a tárgyat megelőző észrevétel
A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie kellene
A magyar nem bírja magát oly jól, mint körülményi engednék
A magyar gazda ma nem viheti mezeit a lehető legmagasb virágzásra
Magyarországnak kereskedése nincs
Mit kell tenni, s min kell kezdeni?
Bérekesztés
Végszó
Nagyon fantasztikus, nagyon ajánlott gondolatok a műből:
További elméleti munka:
Világ
1831-ben jelent meg.
Reagálás: Dessewffy József - A Hitel czímű munka taglalatja című munkájában reagált Széchenyi felvetéseire (lényegében elutasítva azokat).- Hitelt bíráló írására, azzal a céllal, hogy világot, azaz világosságot teremtsen a főnemesek által félreértett gondolatait illetően.
Dessewffy attól félt, hogy a nemesi kiváltságok eltörlése veszélyeztetheti a nemzet stabilitását. A birtokos nemesi érdek és a rendi ellenzékiség álláspontjáról bírálta Széchenyi programját.
Világ – vagy is Felvilágosító töredékek némi hiba s előítélet eligazítására
Itt elolvasható: http://books.google.hu/books?id=eH4KAQAAIAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false
Az egész munka veleje
Előszó
Ön- és körülmény ismereti- töredékek
A Taglalatban előforduló néhány állítás
Szerencsétlen ideák
Vallomások
Ész és szív
Egyesületek
Kaszinó
Pesti Lóverseny
Töredékek egy angol leveleiből
Végszó
Magyarázatok
Később, de még mindig 1831-ben írta meg a "Stádium" című munkáját, melyben végleg rendezi, és pontokba foglalja gondolatait. Egy 12 pontból álló komplex reform program. Címe a változások szakaszaira utal.
Az 1832 -ben megnyíló országgyűlésre. Egységes rendszerbe foglalta a gondolatait a rendi berendezkedés felszámolásáról.
Programjában Széchenyi Kifejti, hogy a reformokat három téren kell elvégezni:
Politikai, gazdasági és társadalmi téren.
- sürgeti a jobbágyság helyzetének javítását,
- az ősiség eltörlését,
- a fiscalitas (háramlási jog) megszüntetése. A magyar nemesi birtokokat ugyanis a fiscalitás (a kincstár joga a család kihalása esetén) és az ősiség törvénye (aviticitas) miatt a birtokosok nem adhatták el birtokaikat, a család kihalása után pedig földjük visszaszállt az uralkodóra (Ez 1351-tõl, Nagy Lajos óta így volt).
- hitel biztosítását,
- az ipar és kereskedelem szabadságát,
- Infrastruktúra fejlesztése,
- monopóliumok, céhek, hatósági árszabás (limitatio), eltörlése
- magyar nyelv ügye,
- helytartótanács egyedüli irányításának elve,
- nyilvánosság biztosítása a törvényhozás minden területén.
- Burkolt formában, de már megjelent a jogegyenlőség és a közteherviselés - vagyis a nemesség kiváltságai feladásának- gondolata is.
A "Stádium" magyarországi megjelentetését a cenzúra nem engedélyezte.
Széchenyi külföldön nyomtatta ki, 1833 őszén jutottak Magyarországra becsempészett példányok.
TARTALOM
Magyarország képviselőihez
Kiadónak előszava
Előszó
XII törvény
Hitel
Aviticitas
Fiscalitas
Jus proprietatis
Törvény előtti egyenlőség
Törvényes pártvéd
A házi pénztár- és országgyűlési költségeknek mindenkitűl idom szerinti viselése
A vizek, utak s belvámok terheinek mindenkitűl egyenlő viselése s azoknak országgyűlési elrendelése
A monopóliumok, céhek, limitatiók s egyéb ilyes intézetek örökre eltörlése
Végszó
,,A' kisded Makkbul, ha nem romlott, idővel termő Tölgyfa lessz, csak senki el ne gázolja.”
További művei között:
Gróf Széchenyi István intelmei Béla fiához
Széchenyi István keleti utazása, 1818-1819
Magyarország sarkalatos törvényei, s államjogi fejlődése 1848-ig
Főbb gyakorlati munkái:
- Akadémia megalapítása,
- megszervezte a társadalmi életet (1827-ben alapította meg az angol klubok mintájára a Nemzeti Kaszinót, ami a formálódó reformellenzék központjává vált. Hasonló kaszinók alakultak az ország többi városában (pl.: Debrecenben) a 30-as évek legelején.,
- meghonosította a lóversenyt – hogy az arisztokrácia itthon maradjon-költse a pénzét);
- a lótenyésztéssel és versenyeztetéssel kezdett foglalkozni, ezért megalapította a Nemzeti Lovardát,
- egyesületek létrehozása (pl. Lótenyésztők)
- Duna szabályozása; királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozásának hatalmas munkáját,
- Duna hajózhatóvá tétele és a folyami közlekedés megteremtése a Fekete-tengerig s azon át Konstantinápolyba.
- Tisza szabályozása Vásárhelyi Pál tervei alapján;
- dunai és balatoni gőzhajózás megindítása;
- téli kikötő és
- hajóépítő-műhely építése az óbudai-szigeten az angol vállalkozók alapított Első Dunagőzhajózási Társasággal
- gőzhengermalom alapítása; 1836-ban Széchényi kezdeményezésére Sopronban, majd Pesten alakult részvénytársaság gőzgéppel működtetett hengermalom építésére. Utóbbi napi 17 tonna lisztet állított elő. Meghajtó gőzgépe a maga 30 lóerejével a legnagyobb volt az országban.
- Szorgalmazta továbbá a magyarországi selyemhernyó tenyésztés elterjesztését,
- és a takarékpénztárak felállítását.
- ő használja először a „Budapest” kifejezést;
- Lánchíd építése 1832-36-os ogy.-n döntöttek róla.William Tierney Clark angol mérnők tervei alapján készült, aki elsők között tervezett függőhidakat. Széchenyi és Andrássy György 1838-ban Londonban bízta meg a pest-budai Lánchíd tervezésével, melynek építésekor több alkalommal is járt Pesten. A Lánchíd építési munkáit irányító skót Adam Clark-nak (magyarosan Clark Ádám, a Váralagút tervezője is) csak névrokona volt.
1842 építés kezdete. Széchenyi volt a motorja az építkezésnek.
1848-ra készült el.
1849 november 21.-én adták át.
Ez volt az első állandó híd Pest és Buda között.
A híddal Széchenyi dédelgetett tervét is siettetni kívánta: az ország fővárosává emelni Pest-Budát; ezt a Szépészeti Bizottmányban kifejtett működésével maga is segítette.
A Lánchíd azért is jelentős volt, mert ez ütött először rést a nemesi adómentességen, ugyanis a hídpénzt mindenkinek fizetnie kellett.
- A Várhegy-alagút megépítésének terve ugyancsak Széchenyitől ered.
- részt vett a Kereskedelmi Bank alapításában,
- a Helytartótanács közlekedési biztosa, átgondolt tervei voltak a magyar vasútrendszer fejlesztéséről. Majd a Batthyány kormányban is, mint közlekedésügyi miniszter 1948. ápr. 10 - szept. 4.
Kossuth is elismerte őt, a „legnagyobb magyar”-nak nevezte.
Források: http://tortenelemklub.com/eletrajzok/ujkori-szemelyek/398-grof-szechenyi-istvan-elete
http://tetelek.dandre.hu/tetelek/tortenelem/11-tetel-a-reformmozgalom-kibontakozasa/
Nagyszerű, nagyon jó, igen fantasztikus gondolatok Széchenyi Istvántól:
http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/szechenyi-istvan-nagyszeru-gondolatai-2.html