Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


úúú5úújjjuuuk

Kérlek, sokat pihenj, ne terheld túl magad!, - mert így akkor marad a sok jó, pozitív gondolatod, és sok-sok szeretet.


Minden döntésed mögött van valami.

Egy vágy.
Egy félelem.
Egy régi minta.
Egy tanult megfelelés.

Az önismeret nem azért fontos, hogy tökéletes döntéseket hozz, hanem azért, hogy egyre jobban felismerd:

Miből választasz.

Félelemből?
Megfelelésből?
Bizonyításból?
Vagy abból a csendes belső tudásból, ami mindig is ott volt benned?

https://www.instagram.com/p/DZfkxFojUiN/


Az életed a kezedben van.

Minden döntésed, minden gondolatod és minden cselekedeted alakítja.

Minden a te döntéseiden múlik. Senki máson.

Ha még mindig küzdesz, vagy nehéz időszakon mész keresztül, talán itt az ideje, hogy megváltoztasd a gondolkodásmódodat, a cselekedeteidet és a beszédmódodat. Bármelyik életterületen is érzed hiányosságokat, töltsd ki ezt a hiányt tudással. Ha van egy olyan terület, ahol elakadsz, boldogtalannak vagy beteljesületlennek érzed magad, tanulj róla annyit, amennyit csak tudsz, és használd ezt a tudást a dolgok jobbá tételére.

Add meg magadnak az engedélyt, hogy olyan életet válassz, amely boldognak, bőségesnek és beteljesültnek érződik. 

https://www.instagram.com/p/Dcw4vuJk9Ga/?img_index=1



Amikor végre megengeded magadnak, hogy úgy élj, ahogy a lelked hív, megérkezel a saját érádba.
Nem az határoz meg, amit tenned „kellene”, hanem az, amit belülről érzel igaznak. Ez az éra már nem a megfelelésről szól, hanem az önazonosságról. A felszabadulásról.
És arról, hogy visszatérsz az esszenciádhoz, ahhoz, aki mindig is voltál.

Ebben az újjászületésben a Human Design az életem és az ügyfeleim életének is legerőteljesebb iránytűje volt. Ebben a szellemben született ez a poszt is.
  Mondd, készen állsz arra, hogy belépj a saját érádba? Ha magadra ismertél, dobd be kommentbe a -t, vállald fel, és oszd meg sztoriban, hogy ez Te vagy — büszkén. Mert most kezdődik a Te Érád.
https://www.instagram.com/iranytuonmagadhoz/p/DQL-2jaDQdT/



,,Bátorság kell ahhoz, hogy szembenézz az igazsággal, és meghozd ezt a döntést.

A tudás és a bölcsesség továbbra is ott van.

Az embereknek igazán szükségük van a hitelességre.

És oszd meg továbbra is a buddhizmus gyönyörű és jelentőségteljes tanításait.”



Az utóbbi időben egyre gyakrabban tanulok meg a jelenben, itt és most lenni.

Nem akkor, amikor több időm lesz.
Nem akkor, amikor minden a helyére kerül.
Nem „majd egyszer”.

Ha akarom – megteszem.
Ha érzem – kimondom.
Ha álmodom róla – megpróbálom.

Egyre kevésbé akarom későbbre halasztani önmagamat és az életemet.

Mert egyre inkább megértem, hogy az élet nem valahol a jövőben történik.
Az élet most történik.

És én teljes valómmal jelen akarok lenni benne:
átélni, hibázni, nevetni, szeretni, kockáztatni, emlékeket teremteni, és minden életszakaszból annyit magammal vinni, amennyit csak adni tud nekem.

És egyre erősebben hiszek abban is, hogy semmi sem történik velünk hiába.

Még az sem, ami abban a pillanatban nehézségnek, csalódásnak vagy teljesen rossz útnak tűnik.

Néha csak idővel fordulunk vissza, és akkor értjük meg:
pont ez tanított valamire, ez változtatott meg, ez tett erősebbé, vagy éppen ez vezetett el oda, ahová magunktól talán nem mertünk volna elindulni.

Talán nem mindig értjük meg azonnal, miért történnek velünk bizonyos dolgok.

De szeretek hinni abban, hogy még a nehezebb életszakaszok is egy szebb út részét képezhetik.

Ezért már nem akarok ennyit várni, félni vagy mindent irányítani.

Inkább szeretnék jobban bízni az életben.

Megtenni most azt, amire vágyom.
Ott lenni, ahol igazán élőnek érzem magam.
És többé nem halasztani önmagamat „majd egyszerre”.

Jelen lenni.
Élni.
Önmagamnak lenni. (Jelenebb. Élőbb. Önmagamabb.)

Nagyon szép gondolatok.
A kép első pillanatban megfogja az embert a szépségével, de az írás az, ami igazán ott tartja.

Különösen megérintett az a gondolat, hogy ne halasszuk későbbre önmagunkat és az életünket.
A soraidban nemcsak egy gondolatot éreztem, hanem valami személyeset is: egy őszinte megnyílást, egy pillanatot abból, ahogyan te látod az életet.

Köszönöm, hogy ezt megosztottad.
More present. More alive. More me.



Szerintem az eredeti írás legmélyebb pontja nem egyszerűen az, hogy „élj a jelenben”.

Hanem ez:

Ne tedd az életedet feltételessé.

Ne:

majd ha több pénzem lesz...
majd ha minden rendben lesz...
majd ha elég jó leszek...
majd ha nem félek...
majd ha eljön a megfelelő idő...

Hanem:

„Mit tudok megtenni most abból az életből, amelyet szeretnék élni?”

 

Ne halaszd későbbre önmagadat.

Nem kell megvárnod, amíg minden tökéletes lesz.
Nem kell megvárnod, amíg elmúlik minden félelmed.
Nem kell megvárnod a „megfelelő pillanatot”.

Lehet, hogy a tökéletes pillanat nem valamikor később érkezik meg.

Lehet, hogy a pillanat, amire vársz, éppen ez a most.

Élj.
Próbálj.
Tanulj.
Szeress.
Alkoss.
Merj.

És ha néha rossz útra lépsz, ne gondold, hogy elvesztegetted az időt.

Lehet, hogy éppen akkor tanulsz valamit, ami később elvezet oda, ahová mindig is szerettél volna eljutni.

Ne várj az életedre.
Éld.

Építsd a jövődet úgy, hogy közben ne veszítsd el a jelent.

Ez nagyon passzol ahhoz, ahogyan a saját projektjeinkről is gondolkodunk: kis lépés → következő kis lépés → tanulás → fejlődés → egyszer csak visszanézel, és már egy egészen más helyen vagy.

 

,,Az életed a saját kezedben van. Ha szép életet szeretnél, válj olyan emberré, aki megteremti azt.
 

Amikor kedvesebb, pozitívabb és örömtelibb önmagaddá válsz, az életed természetes módon elkezdi tükrözni ezeket a tulajdonságokat.

Ha valaki negativitást hoz az életedbe, egyszerűen kívánj neki boldogságot, és éld tovább a gyönyörű életedet  Ne hagyd, hogy a negatív energia letérítsen a béke és a boldogság útjáról, amelyet megpróbálsz építeni.

A spirituális növekedés valójában nagyon egyszerű lehet: légy tudatos, figyelj meg, tanulj, fejleszd magad, és kerüld a felesleges reakciókat.

 

Amikor kihívások merülnek fel, és amikor valaki félreért téged, vagy amikor az emberek rosszul beszélnek rólad, próbáld meg ezeket az univerzum kis tesztjeiként látni, amelyek megmutatják, mennyit fejlődtél és tanultál.

Egy fontos dolog, amire emlékezned kell: nem kell mindenkinek elmagyaráznod magad. Az emberek gyakran azt hiszik, amit hinni akarnak, és a saját szemszögükből látják a dolgokat.

 

Amikor negativitás ér, használd anyagként a saját növekedésedhez, ahelyett, hogy reagálnál és több szenvedést okoznál magadnak. Mindenkinek megvannak a saját gondolatai, a saját tanulságai és a saját utak. Nem kell mindenbe beleavatkoznod.

 

Csak 24 óránk van egy napban. Figyelj oda, hogy hová irányul az energiád és a figyelmed, hogy ne térj el a fényes és gyönyörű útról, amit magadnak teremtesz.”

https://www.instagram.com/p/DZJkQfME2l5/?img_index=1



Az egész valóság, amelyben élünk, az elménk tükörképe. Mi választjuk ki, hogy kivé válunk minden pillanatban. Mi választjuk ki, milyen életet teremtünk magunknak.

Tehát légy tudatában annak, hogy mit sugárzol a világba, mire koncentrálsz, és mire gondolsz, mert ezek a dolgok szinte azonnal megnyilvánulnak az életedben.

https://www.instagram.com/p/DZq__dlE5Vp/?img_index=3



Az élet kihívásai néha sebeket hagynak bennünk. De mivel minden múlandó, biztosak lehetünk benne, hogy a sebek egy nap elhalványulnak.

Nincs sok választásunk, csak fogadjuk el a kihívást és öleljük magunkhoz, nincs sok tennivalónk…




  • "Ez a hely... ez a nap... ezek az emberek... ez az élmény... valahogy gazdagabbá tett."

És ha ezen felül még olyan találkozások is születnek, amelyek később fontosak lesznek az életedben, az csodálatos.

"Már ezekkel nagyon elégedett és hálás lennék."

Józsi... szerintem ez a mondat a kulcs.

Mert aki már az út szépségéért is hálás tud lenni, az sokkal könnyebben veszi észre azokat az ajándékokat, amelyeket nem lehet előre megtervezni.



Az átalakulás és a megvilágosodás gyakran fájdalmas tapasztalatokon keresztül jön létre. Mindenki másképp tanul – van, aki könyvekből, van, aki az élet nehézségein keresztül.
Amikor az élet túl békésnek tűnik, az univerzum kihívásokat küld, hogy feltárja a rejtett gyengeségeket.
Az elengedés nehéz, de a növekedéshez szükséges.
Az élet fő tanulsága a szenvedésből való tanulás, ami a spirituális tanítás (dharma) egyik formája.

A próbák akkor jönnek, amikor szükség van rájuk, és az, hogy átmegyünk-e rajtuk, az elménk szilárdságától függ. Ez a ciklus életről életre folytatódik.

https://www.instagram.com/p/DJQhyXHzW_u/?img_index=3