A dolgok pozitív címkézésének fontossága
A dolgok pozitív címkézésének fontosságáról fogunk beszélni,
ezen belül is a hiba fogalmáról,
amit gyakorlatias és kezdeményező felfogásban kellene megélnünk
Senkinek sem könnyű megbirkóznia saját hibáival.
Hibáink kijavításához eltökéltségre, motivációra és határozottságra van szükségünk.
Az a mentális hozzáállás,
amivel a hibát kezeljük, alapvető fontosságú.
Az edző feladata,
hogy a játékosnak segítsen úgy megélni és látni a hibát,
mint a fejlődéshez tartozó,
természetes lépést futballistaként és személyes szinten is.
A folyamat megkönnyítéséhez mindenképp hasznos
a névválasztás, amivel a történéseket címkézzük.
A hiba olyan élményekre vonatkozik, amik kudarcot, leblokkolást egy tevékenység félbeszakadását jelentették, s amiket újra meg kell vizsgálnunk.
A törékenyebb egyéneknél a hiba csökkentheti a motiváltságot
és azt a kevés biztos pontot is megingathatja, amire támaszkodnak.
A HIBÁINKBÓL TANULUNK?
A hiba önmagában nem mindig ad útmutatást arra nézve, hogy melyik a legjobb út, amit követnünk kell.
Amikor szükségessé válik a beavatkozás,
hogy felülemelkedhessünk a hibákon és rossz döntéseken,
hasznosnak bizonyul a szemléletváltás.
CSERÉLJÜK LE A CÍMKÉT!
Szükséges tehát változtatnunk az elnevezésen:
ez azt jelenti, hogy a hibát olyan célnak kell tekintenünk,
amin dolgozni fogunk!
Az edzőnek
segítenie kell abban,
hogy a játékos a játék szempontjából hasznos viselkedésre/mozdulatra/taktikára irányíthassa a figyelmét, mutasson irányt neki, de ne gondolkodjon helyette.
Így elkerüljük, hogy a hibát a sportoló passzívan, a motivációt negatívan befolyásoló módon élje meg.
Az elképzelés,
hogy munkát kívánó célkitűzéssel
és nem kijavítandó hibával állunk szemben,
ösztönöz, irányt mutat, lelkesít, növeli eltökéltségünket és ezzel a siker esélyét is.
A célkitűzés egy elérendő eredmény felé mutat.
A hiba viszont egy legyőzendő akadály vagy határvonal, ami visszatart minket.
A játékosainkkal tehát eme fogalmak alapján állva kell beszélnünk,
ha segíteni akarunk nekik az akadály megugrásában,
ha azt akarjuk, hogy gyorsan elszakadjanak a hiba visszatartó gondolatától, és hatékony megoldások keresése felé forduljanak.
Mondjuk nekik például ezt:
„Jól van! Az elkövetett hiba kijavítása lesz a cél, amin dolgozni fogunk! … most már konkrét célod van, amit el akarsz érni …nem hibáztál, csak épp ráébredsz, hogy van egy célod, amin dolgoznod kell … kelj versenyre saját magaddal, hogy legyőzd ezt a nehézséget, és küzdj, hogy célt érj!"
https://www.youcoach.hu/articolo/hiba-szeml%C3%A9letv%C3%A1lt%C3%A1s?language=en
Használhatjuk a belső dialógust
saját magunknak adott instrukciókon keresztül
a teljesítményünk javítására.
Láttuk, hogy minden technikai elemet az őt alkotó, kisebb cselekvéselemekre oszthatunk, és a játékos - a sporttevékenység előtt vagy után - magában átismételheti, mit kell tennie.
Láttuk továbbá, hogy két szabályt kell betartanunk, amik a következőkre vonatkoznak:
- ne gondoljunk arra, mit nem kellene csinálnunk
- ne gondoljunk az épp elkövetett hibákra
A belső dialógust arra is használhatjuk, hogy megtartsuk a feladatra irányított koncentrációnkat,
és kevesebb teret engedjünk aggodalmainknak.
Megesik, hogy amikor egy játékos feszült, gondolatai rossz irányba terelődnek és negatív felhangúak lesznek.
Néha nagyon nehéznek bizonyul az izgatottságszintjének csökkentése, az ellazulás.
A belső dialógust felhasználhatjuk tehát arra, hogy figyelmünket negatív gondolatainkról vagy fizikai benyomásainkról visszatereljük az adott helyzetre.
Például, ha egy játékos kezd nagyon feszült lenni, amikor a kifut a meccs helyszínéül szolgáló pályára, hasznos lehet számára, ha olyan utasításokat ismétel magában, amik visszaterelik őt az „itt és most”-ba, a pillanatnyi eseményekhez.
Például, elismételheti magában, mit szokott csinálni, mielőtt elmegy otthonról, felsorolhatja a táskájában lévő dolgokat, visszagondolhat az útra, amit meg kell tennie a pályáig.
A saját magunknak adott instrukciók a meccs vagy edzés alatt is segítenek, hogy arra koncentráljunk, amit tennünk kell a
nélkül, hogy aggodalmaink elvonnák figyelmünket.
Így feladatunk maradhat figyelmünk középpontjában.
Összefoglalva a leírtakat,
a belső dialógus hasznos lehet
a figyelem visszanyerésében valamint abban, hogy koncentrációnkat a meccs és/vagy edzés fontos szempontjaira irányítsuk,
ezzel is szolgálva az optimális teljesítményt, mint kitűzött célt.
https://www.youcoach.hu/articolo/bels%C5%91-dial%C3%B3gus-mint-figyelem-horgonya
Ez a cikk betekintést nyújt abba,
hogyan lehet felismerni és megkérdőjelezni az elfogult gondolatokat azzal a céllal,
hogy gondolkodásmódjukat funkcionálisabb gondolkodásmód felé változtassák.
Két korábbi cikkünkben megvizsgáltuk azokat a főbb kognitív hibákat és torzításokat, amelyek a valóság nem objektív és irreális értékeléséhez vezetnek:
Ezzel a cikkel szeretnénk néhány tippet adni
a torz gondolkodásmód felismeréséhez és megváltoztatásához,
azzal a céllal,
hogy előnyösebb gondolkodásmódot
és pozitív, kevésbé szorongást okozó környezetet teremtsünk.
Öt lépésből áll a nem működő gondolatok újrakeretezése:
- Határozzon meg egy helyzetet, amely kiváltotta Önt (stressz)
- Határozza meg, mit gondolt az adott pillanatban
- Ismerje el, mit érez abban a pillanatban (szorongás, harag, félelem, szomorúság), és próbálja meg értékelni az érzések intenzitását egy 0-tól 10-ig terjedő skálán (0 alacsony intenzitás, 10 magas intenzitás)
- Egyéni legrealisztikusabb és utólagos működési mód
- Értékelje a korábban érzett intenzitás változását (0-tól 10-ig), és minden új érzelem keletkezését az új gondolat után
https://www.youcoach.com/article/viewpoints-functional-thinking
A szorongást elsősorban az befolyásolhatja, hogyan „gondolkodunk”,
edzünk-e vagy éppen meccset játszunk.
Gondolkodásunk tehát növelheti vagy csökkentheti a szorongást.
Emiatt
mindenekelőtt az a fontos, hogy ismerjük és megtanuljuk felismerni azokat a gondolkodási módokat, amelyek kedvezőtlen helyzetekhez vezetnek.
Torzulásokról azért beszélünk,
mert az ember nem konkrét bizonyítékok alapján, tudományos elemzéssel elemzi a valóságot,
hanem olyan következtetéseket von le, amelyek gyakran alaptalanok és szilárd „bizonyítékok”, amelyek fokozzák a szorongást.
Lássuk a fő gondolkodási torzulásokat:
Gondolkodj mindent vagy semmit.
Ez az a fajta gondolkodás, amely mindent „feketét vagy fehéret” mutat nekünk, anélkül, hogy figyelembe vennénk a szürkeskálát.
Például néhány csatár úgy gondolja, hogy ha nem lő kapura, akkor kudarcot vall, és csak egy gól teheti megbecsült játékossá.
Azonban még akkor is, ha a gólok nagyon fontosak a futballban, egy jó csapatjátékos számára nem jelentik a happy endet, ahol egyetlen játékos cselekedetei, ha összeegyeztetik a csapattársaiéval, döntőek.
Így egy csatár remek meccset tud játszani, sajnos kapura lövés nélkül (ezer okból), de a teljesítménye még mindig megbecsülést érdemel.
Diszkvalifikálni vagy csökkenteni.
Ez az érvelés azt jelenti, hogy
a személy azt mondja, hogy minden pozitív (például tapasztalatok, tulajdonságaik, tetteik) nem számít.
Ez az, amikor egy játékos vagy akár egy edző azt gondolja, hogy csapata győzelme a sorsnak köszönhető, nem pedig magának a csapatnak a képességeinek.
Ha a pozitív szempontok csökkennek, az a bizonyosság, amely lehetővé teszi, hogy a játékkal a lehető legteljesebb mértékben és lelkesedéssel nézzen szembe, aláásódik,
és ennek következtében nő a szorongás.
Érzelmi érvelés.
Ez a gondolkodásmód nagyon elterjedt a játékosok körében,
de nagyon negatív hatással van a teljesítményre.
Amikor a sportoló vagy az edző „érzelmileg gondolkodik”, elhitetik vele, hogy a mérkőzés végeredménye egy bizonyos típusú lesz, gyakran negatív lesz, mert „elbukott”. Ezért ha van egy bizonyos szorongás, az az elveszett „előjelének” tekintendő, ehelyett figyelmen kívül hagyva az ellenkező bizonyítékot.
Ha úgy játszanak, mintha már veszítettek volna, minden érzelmi konnotációval és az előadással együtt, az nagy valószínűséggel az „ómen” valóra válásához vezethet.
Mentális szűrő.
Az, hogy helytelenül csak egy negatív részletre figyelünk, átfogó nézet nélkül.
A játékos vagy az edző csak egy bizonyos akcióra figyel, anélkül, hogy figyelembe venné a játék általános fejlődését.
Gondolatolvasás.
Ez az, amikor tévesen úgy gondolja, hogy tudja, mit gondolnak mások,
kizárva más lehetséges
és talán még valószínűbb magyarázatokat.
Egy játékos azt gondolhatja: „Nem értem, miért hagy az edző a kispadon, tudnia kell, mennyire akarom játszani ezt a meccset”. Vagy akár egy edző gondolhat egy játékosra: „Nem értem, hogy egy játékos miért követi el ezt a hibát. Tudnia kell, hogy ez nem jó”. Ezek a gondolatok bizonyos dolgokat természetesnek vesznek, amelyek azonban nincsenek egyértelműen kifejezve, és teret engednek a félreértésnek.
Ez negatív érzelmi állapotokat idézhet elő, amelyek befolyásolják a teljesítményt.
Ezért fontos, hogy beszéljünk, konfrontálódjunk, és legfőképpen ne féljünk a már elmondottak megismétlésétől…repetita iuvant (az ismétlések segítenek)!
Túlzott általánosítás.
Ez az a fajta gondolkodás,
amely negatív következtetéseket von le,
és túlmutat az egyetlen helyzeten.
Túláltalánosítás lehet az,
amikor egy szörnyű meccs után az edző úgy gondolja, hogy a csapat nem lesz alkalmas az egész bajnokságra.
Vagy
amikor egy játékos a pályán elkövetett hibák után úgy gondolja, hogy nem megfelelő.
Alagút nézet.
Ez az a fajta torzítás, ami arra késztet,
hogy csak a negatív oldalakat emeld ki,
a pozitívakat figyelmen kívül hagyva.
Az edzők körében gyakori, hogy folyamatosan hangsúlyozzák csapatuk hibáit, anélkül, hogy a pozitív cselekedeteket is kiemelnék.
Még ebben az esetben is hatással van azokra a játékosokra, akik azt gondolhatják, hogy rosszul játszanak, teret engedve a negatív érzéseknek és fokozva a szorongást.
Ehelyett a pozitív szempontok hangsúlyozása biztonságérzetet kelthet a játékosban,
csökkentve a szorongást.
Ugyanakkor „megerősíti” a helyes cselekvéseket,
utalva arra, hogy mely játékmódok lehetnek hatékonyak.
Fontos hangsúlyozni, hogy
ezek a gondolkodási módok nemcsak a szorongást segítik elő, mint már említettük,
hanem maga a szorongás is előmozdíthatja őket.
A felhívás tehát a racionalitásnak és a gondolkodásmódunk „tudományának” szól, hogy csökkentsük annak kockázatát,
hogy olyan magas szintű szorongással rendelkezzünk,
amely akadályozhatja a játékhelyzeteket.
A metafora, amely hasznos lehet, egy nyomozóé, akinek meg kell oldania egy ügyet. Képzeljük el, hogy fel kell fedeznie, ki rabolt egy bizonyos ékszerüzletben. Feladata a vádemelés bizonyítékainak gyűjtése (pl. ujjlenyomatok jelenléte, gyanúsított mozgása stb.), de a vádemelés elleni bizonyítékok, például az alibi gyűjtése is.
Ezért alapvető fontosságú, hogy ténylegesen átgondoljuk, mi történik a területen belül, minden szempontot figyelembe véve,
pozitív és negatív egyaránt,
és a lehető legobjektívebben áttekintjük a helyzetet,
hogy reális és megalapozott következtetéseket lehessen levonni.
https://www.youcoach.com/article/thinking-distortions
Aggodalmunk mértéke gyakran összefügg az önértékelésünk szintjével.
Megvizsgáltuk, hogyan kérdőjelezhetjük meg saját diszfunkcionális gondolatainkat, amelyek a hibás gondolkodás által keltett valóságtorzulások.
Ezeknek a gondolatoknak a megkérdőjelezése lehetővé teszi a „torz” gondolatok kényelmesebbre és reálisabbra történő átfogalmazását,
a funkcionális érzelmi válasz (a negatív szorongás helyett a helyes aktiválás)
és a proaktív mentális megközelítés előmozdítása érdekében.
Ebben a cikkben
látni fogjuk, hogy a mentális attitűd és a belső párbeszéd (hogyan beszélünk magunkkal)
hogyan befolyásolhatja a szorongást és a hangulatot,
és ennek következtében a teljesítményt.
A belső párbeszéd az önreflexió egyik módja,
amely befolyásolja az érzelmeket és a viselkedést.
A sportban a gondolatok pozitívan vagy negatívan befolyásolhatják a teljesítményt.
Fontos kiemelni azokat a diszfunkcionális gondolatokat,
amelyek alááshatják a sportteljesítményt azáltal,
hogy negatív érzéseket, például szorongást és rossz hangulatot keltenek,
megváltoztatják a mentális hatékonyságot
– különösen a figyelem kapacitását –,
és elterelhetik a fókuszt az elvégzendő feladatról.
Ha egy edző meccs közben azt kezdi mondani magának, hogy a játékosok rosszul teljesítenek a pályán, valószínűleg dühösek vagy haragosak lesznek, és emiatt rosszul kommunikálnak a csapattal.
Hasonlóképpen, ha elkezdik azt gondolni, hogy rossz taktikai játékot választottak, elbátortalanodhatnak, aminek az az eredménye, hogy nem támogatják csapatukat.
A sporttevékenység során válik
igazán fontossá belső párbeszédünk tudatosítása,
annak pozitív
és eredményessé tétele.
A játékosok hatékony belső párbeszédre való ösztönzése
hasznos
a jó teljesítmény előmozdítása érdekében.
A belső párbeszéd a következőkre irányulhat:
- pozitív gondolkodás a motiváció javítása érdekében;
- önálló oktatás egy mozdulat végrehajtásához;
- összpontosítsa a figyelmet, amikor a szorongás és a fáradtság csökkenti azt.
Annak megértéséhez, hogy
a belső párbeszéd mennyit befolyásol a hangulaton,
próbálja meg kiegészíteni ezeket a mondatokat egy adott játékhelyzetre gondolva:
BAJ VAN...
SZERETNÉK...
HA LEHETSÉGES...
Most írja újra ugyanazokat a mondatokat, de ezekkel az új szavakkal:
KIHÍVÁS SZÁMÁRA...
TUDOM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ...
AZT AKAROM...
Hogyan változnak meg az érzelmei
a gondolatok megváltoztatásával?
https://www.youcoach.com/article/internal-dialogue
,,A sorozatos kudarcok csipkedték a játékosok önbizalmát, mielőtt lefújták a bajnokságot már nagy gödörben voltunk, elment a játékosok önbizalma,
az utolsó három meccsen a hitünk is megingott.
Hiába dolgoznak keményen a srácok,
ha nincs sikerélmény, nehéz kimászni a gödörből.”
Szeretem a csapatomat, de minden játékos teljesítőképességének van egy maximuma.
Be kell látni, hogy máshol vannak egyénileg jobb játékosok,
erősebb csapatok és fejet hajtunk a nagyobb tudás előtt.
Nagyon meg kellene azonban erősíteni a csapatot ahhoz, hogy ne ugyanazt éljük át a következő szezonban, amit idén átéltünk.”
https://www.csakfoci.hu/magyar-foci/interju/interju-mindenki-azt-mondta-hogy-ezt-a-csapatot-keptelenseg-lesz-benntartani-az-nb-i-ben-a-kiesojelolt-ujra-vallalna-az-elso-osztalyt
Az jó, hogy meghatároztuk,
min kell dolgoznunk csapatként.
Az biztos, hogy sokat fogunk fejleszteni,
ez kell a győzelemhez.
Még 10 meccs áll előttünk,
amit arra kell felhasználnunk,
hogy tanuljunk, fejlődjünk
annak érdekében,
hogy a következő szezonban még jobbak legyünk.
Nem vagyok egy negatív ember, nem a negatívumokra koncentrálok,
egy csalódásból is lehet tanulni és erőt meríteni,
éppen ez az, ami erőt adhat a következő mérkőzéshez, a végső győzelemhez.
A kudarc átfogalmazása tanulási lehetőséggé
Edzőként rendkívüli szereped van.
Nemcsak a sportolóid fizikai képességeit, hanem az elméjüket is formálod.
Az egyik legjelentősebb lecke, amit átadhatsz nekik, ez:
„A kudarc nem a siker ellentéte,
hanem a sikerhez vezető út elengedhetetlen része”.
Legyünk őszinték, senki sem szeret kudarcot vallani.
Ez csíphet, csorbíthatja az egónkat,
és néha megkérdőjelezi a képességeinket.
De az igazi varázslat akkor történik,
amikor megváltoztatjuk
a kudarcot övező narratívát.
Arra kérek minden utánpótlás edzőt,
hogy tanítsák meg a sportolóiknak,
hogy
a hibák nem a gyengeség
vagy a hozzá nem értés jelei,
hanem
a fejlődés lehetőségei.
Amikor hibáznak vagy elmaradnak egy céltól,
emlékeztesse őket,
hogy ez nem határozza meg őket.
Ehelyett ez egy lehetőség
a tanulásra, az alkalmazkodásra és a fejlődésre.
Kulcsfontosságú, hogy olyan nyitott, ítélkezésmentes teret hozzon létre,
ahol a sportolói nyugodtan beszélhetnek a kudarcokról.
Bátorítsa az őszinte beszélgetést
a kihívásokról, amelyekkel szembesülnek, a hibákról, amelyeket elkövetnek,
és a tanulságokról, amelyeket ezekből a tapasztalatokból levonhatnak.
Ez eleinte kissé kényelmetlen lehet,
de idővel
ezek a beszélgetések segíteni fogják őket abban,
hogy a kudarcot hasznos útmutatóként,
ne pedig rettegett ellenségként lássák.
Minden egyes sportoló egyedi erősségeket, kihívásokat és célokat hoz magával.
Bár a sportágak különbözhetnek,
egy közös szál összeköti ezeket a sportolókat –
a mesterré válás felé vezető út
magában foglalja
a kudarcokkal való szembenézést és azok leküzdését.
A sport és a teljesítmény világában a kudarcok, hibák és vereségek elkerülhetetlenek. Azonban az ezekre
az úgynevezett „kudarcokra” adott válaszok
határozzák meg igazán a sportoló sikerhez vezető útját.
Mentális edzőként az a feladatom,
hogy
segítsek nekik olyan gondolkodásmódot kialakítani,
amely a kudarcokat nem buktatóként,
hanem a sikerhez vezető lépcsőfokokként kezeli.”
Forrás és a teljes cikk: https://sportorvos.hu/kudarc-tanulasi-lehetoseg/
Nyilván ilyenkor megkérdőjelezi magát az ember, de felhívta a figyelmét a tényre, hogy javult.
Ez nyilván rombolta az önbizalmát.
De beszéltem vele az erősségeiről, a gyengeségeiről, támogatom és segítem őt, hogy előrébb jusson.
Megértette ezt a helyzetet, és kihívásként is kezeli,
mert látja, a jövőben hová kell jutnia.
A bajnokok szemléletmódja
,,A fejlődési szemléletmód abból az alapfeltevésből indul ki, hogy
az ember alapvető tulajdonságai
kellő erőfeszítéssel egytől-egyig fejleszthetők.
Dweck: A siker kulcsa nem az adottságokban, hanem a megfelelő mindset-ben, azaz
a bajnoki szemléletmódban rejlik.
Michael Jordan – akit minden idők legnagyobb kosárlabda-játékosának tartanak – sem született hatalmas tehetségnek.
Olyannyira nem, hogy ki is rúgták a középiskolai kosárcsapatból. Utólag persze könnyű megmosolyogni azt az edzőt, aki ekkora baklövést követett el, de pályafutása kezdetén egész egyszerűen nem tűnt úgy, hogy Jordan világklasszissá fog válni.
Abban, hogy végül mégis eljutott a csúcsra,
hatalmas szerepet játszott fejlődési szemléletmódja.
Mikor ugyanis kirakták a középiskolai csapatából,
habár teljesen összetört, mégsem adta fel a harcot.
Édesanyja biztatására összeszedte magát és sokkal keményebben kezdett edzeni, mint előtte bármikor.
Reggel 6-kor indult el otthonról,
hogy az órái előtt még legyen ideje gyakorolni,
és az egyetemi csapatban is folyamatosan a hibái kijavításán dolgozott.
Ezt a hozzáállását
még sikere és hírneve csúcsán, elismert sportolóként is megőrizte.
Michael Jordan úgy gondolta, hogy
azért ért el sikereket,
mert kemény munkával fejlesztette a képességeit
és úgy tekintett magára, mint aki ugyanolyan emberi lény, mint bárki más.
Röviden összefoglalva: a fő különbség a rögzült és a fejlődési szemléletmóddal rendelkező sportolók közt az,
hogy míg az előbbiek úgy vélik, minden ember rendelkezik bizonyos szintű testi képességekkel, melyek megváltoztatásáért nem sokat tehet, utóbbiak hite szerint mindegy, hogy valaki mennyire jó egy adott sportágban,
kemény edzéssel mindig javulhat.
Nem véletlen,
hogy a legnagyobb bajnokokra a fejlődési szemléletmód jellemző.
Számukra az a siker,
ha a tőlük telhető legjobbat nyújtják,
ha tanulhatnak és folyamatosan fejlődhetnek.”
Forrás és a teljes cikk: https://mindsetpszichologia.hu/a-bajnokok-szemleletmodja-mindset-elmelet-a-sportban
Képes vagyok versenyt nyerni!.
,,Egyből elkezdtem keresni az interneten,
szakemberekkel kezdtem beszélni,
és arról kérdeztem őket, hogy mi segítheti a felépülésem felgyorsítását.
Onnantól elkezdtünk csinálni mindent, ami csak felgyorsíthatja a javulást.
Beszéltem más sportolókkal is, más orvosokkal Spanyolországban és nemzetközi szinten. Aztán összeállítottam egy tervet a csapatommal.
A sportolók azért gyógyulnak gyorsabban, mert ők a nap huszonnégy óráját a hét minden napján a felépülésnek szentelik. És én pontosan ezt tettem. Magasnyomású oxigénterápiára mentem napi kétszer egy órára. Indiba-gépet használtam, ami egy elektromágneses dolog a sebek gyógyulására.
Beosztottam, hogy mikor megyek lefeküdni, mikor sétálok, mikor eszek, milyen fajta ételt eszek, ami segíti a felépülésem. Egyszerűen mindent a gyógyulásom köré építettem fel, hogy készen álljak Ausztráliára.” – Carlos Sainz
https://m4sport.hu/forma-1/cikk/2024/03/24/a-mutobol-a-dobogo-tetejere-sainz-reszletezte-hogyan-epult-fel-ket-het-alatt/
Ez bizonyíték arra,
hogy ha helyrerakod a dolgokat,
akkor gyorsan fordíthatsz a helyzeten.
Muszáj túltenned magad a rossz gondolatokon,
és azt kell mondanunk,
hogy fordítani fogunk.
Felkészültnek kell lenned
és várnod a lehetőséget.
Tavasszal és nyáron nagyon keményen dolgoztunk, ezt kell folytatni.
A csapat remek munkát végzett.
Légy te a jövő bajnoka!
Jó csapatot alkotunk!.
Jó hangulat, támogató befogadó csapat.
Nagyon sok szeretetet tett bele ebbe a sikerbe.
Nagyobb és jobb energiával rendelkezünk.
Arról szól, hogyan hozzuk ki ebből a legjobbat.
Erre összpontosítunk: a legjobb eredményt elérni a csapat számára.
Szerintem eddig jó munkát végeztünk. Így kell folytatnunk tovább.
A mostani hangulat és közeg nyilván nagyon kellemes.
A siker tanulható és tanítható – 17 apró trükk, amivel elérheted a legmerészebb álmaid is
„Ha nem szereted, amit csinálsz, bele fogsz bukni.”
Tedd meg magadnak a szívességet, és gondold végig, hogy mi hoz lázba!
Milyen típusú munkát szeretnél?
Irodában ülni vagy külső partnerekkel tárgyalni? Másokkal együttműködve dolgoznál vagy otthonról pizsamában? Nagy szervezetet szeretnél magad körül vagy kicsit, családias légkörrel?
Ezekre a kérdésekre nincs jó válasz.
Tőled függ, hogy neked mi való.
Tiger Woods: „Minél többet gyakorlok, annál nagyobb szerencsém van.”
A sikeres emberek közös tulajdonsága a kitartás.
Nincs olyan sikeres ember, akinek ölébe hullottak az eredmények és nem
dolgozik rettentő sokat nap mint nap.
A siker annál valószínűbb,
minél több fókuszt kap
és minél több erőfeszítést teszel érte.
Úgy gondolom, ha valahol, akkor a Forbes hasábjain stílszerű Malcolm Forbest idézni:
„A bukás siker,
ha tanulunk belőle.”
Szintén fontos sajátja a sikeres embereknek,
hogy nem adják fel.
Mindannyian emberek vagyunk, hibázunk.
Egy a fontos: törekedjünk helyesen cselekedni
és tanuljunk a hibáinkból.
Az a nyertes, aki feláll a bukás után.
Robert Kiyosaki:
„A sikeres ember és az átlagember között az a különbség,
hogy mennyi kritikát bírnak el.
Az átlagember nem nagyon bírja a kritikát,
ezért marad átlagos az élete. Ezért nem lesz belőle vezető.
Az átlagember félelemben él,
hogy mit mondanak vagy gondolnak róla mások.
Ezért éli úgy az életét, hogy a többi átlagemberrel tart.”
A siker elsajátításának egyik fontos eszközét
Earl Nightingale az alábbiak szerint fogalmazza meg:
„Azzá válunk, amire a legtöbbet gondolunk.”
A legfurcsább titok című könyvében Nightingale
pontos lépésekkel segít olyan szokásokat kialakítani,
hogy összhangba kerülj céljaiddal.
Forrás és a teljes cikk: https://forbes.hu/legyel-jobb/a-siker-tanulhato-es-tanithato-17-apro-trukk-amivel-elerheted-a-legmereszebb-almaid-is/
Dr. William James (modern pszichológia meghatározó elméletalkotója) mondta:
Minden nehéz feladat elején ott van a hozzáállásunk kérdése,
mert minden másnál erősebben határozza meg a hozzáállásunk,
hogy sikeresek leszünk-e.
Ha nem érzünk egy feladatot,
akkor sokunknak természetes reakciója a negatív hozzáállás,
nagyon gyakran az első kérdések bennünk és kifelé is,
“még ilyet nem csináltam, nem is tudok olyanról, hogy ezt csinálták volna.. és egyáltalán nem érzem, hogy sikerülhet… vagy ha sikerül is, jó lehet e… vagy elég jó, vagy valamilyen elvárásnak megfelelő."
A pozitív szemléletű ember örül,
hogy kihívást lát,
hogy valamihez elsőként nyúlhat hozzá, ill. hogy még utána bütykölgetheti, fejlesztheti a dolgot.
Mi történik,
ha sikerül pozitívra hangolni magunkat egy feladat kapcsán?
Sokkal jobb eredményeket hozol, vonzol be.
A pozitív gondolkodás atyja dr. Norman Vincent Peale ír erről részletesen.
Mert van egy ilyen alaptörvényszerűség, hogy a hasonló hasonlót vonz.
Ha valaki reménytelve és optimistán gondolkodik, akkor ezek a pozitív gondolatai kreatív erőket mozgatnak be, és a siker… nem hogy elkerüli… de áramlik hozzá.
Kinyílik a szemünk a lehetőségekre.
Earl Nightingale (motivációs és siker író):
"Egy nagyszerű hozzáállás sokkal több mindent tesz, mintsem csak a lámpákat kapcsolja fel a világunkban.
Mint valami varázslat véletlen lehetőségek egész sorát mutatja meg, amelyek nem létezőnek tűntek a változásunk előtt."
Forrás és a teljes cikk: https://www.elni-tudni.hu/coach-vezeto-cikkek/a-szemelyes-hozzaallas-attitud-ereje
“Eddz az önbizalom-izmaidra!”
Ha nem jutsz előbbre a munkáddal vagy a kapcsolataid rosszul sülnek el…
akkor érdemes az önbecsülésedre is kritikus pillantást vetned.
…
Forrás és a teljes cikk: https://www.elni-tudni.hu/eletstilus-coaching-cikkek/onbizalom-onbecsules-onertekeles
,,Gondolkozz nagyban!
Tisztában vagyok vele, hogy nehéz ekkora nagyban gondolkodni, bár naponta többet tudsz gondolkodni:
Arra biztatlak, hogy hidd el, annyit kapsz, amennyit akarsz.
Ha keményen próbálkozol, kitartó vagy, és megfelelő tervet készítsz, akkor el fogod érni.
Innentől kezdve lehet kicsit nagyobbra gondolni."
Nem engedem meg, hogy mocskos lábbal végig gázoljanak az elmémen. Ahogy valaki negatív az én környezetemben, én ott megszakítom vele egy életre a kapcsolatot.
És ezt sokan azt mondják, - hú ez túl kemény. A döntés, a választás a miénk. Én így döntöttem, én ezt választom. ... Ne mondd nekem, hogy a te környezeted negatív. Van választásod. Ott veszíted el az életed fölötti irányítást, amikor azt mondod, hogy: nincs. Pedig van választásod. Mindig van választásod. És neked is van hatásod, arra, hogy mit kezdesz a mai napoddal, mit kezdesz a holnapi napoddal, minden egyes napoddal…
Hiába akar a környezeted beállítani a sorba, te merj menni előre padlógázzal, és gondolkozz nagyban. Gondolkozz nagyban!...
Nincsenek túl nagy célok, csak túl rövid határidők. Merj álmodni! Hidd el, bármit el tudsz érni az életben. (Szabó Péter)
“Korlátozó hiedelmek szögesdrótja tartja őket fogva saját elméjükben.”
Engedd el mindazt, ami lehúz...
És húzd le mindazt, amit elengedtél.
„A siker építőköve a kudarc, ezt jó lenne látni”
,,A versenyben adott az elvárás, a teljesítménykényszer, és az is, hogy a versenyzőknek meg kell birkózni eredményeikkel.
A végső győzelem kulcsa, hogy ki tud a legjobban alkalmazkodni a mindennapos, folyamatosan változó feladatokhoz.
Ki marad a végén, aki képes lesz „túlélni” a kihívásokat?”
,,A leckék, amelyeket megtanultam ezen kudarcok során, végül elvezettek engem a sikerhez.
Ez jellemépítő folyamat. Itt tudom csiszolni az erősségeimet vagy azt, hogy hol építsek fel magamban erőt.
Ezek azok a nehéz idők, amikor végiggondolom, hogy elég jó vagyok-e? Vagy hagyjam abba? Van, hogy ugyanazt a hibát sokszor elkövetem. De ez is rendben van.
Azért, mert végül a kísérletezéseken és hibázásokon keresztül egy idő után nem követem el azokat a hibákat többször.
Véleményem szerint a kudarc 100 százalékig szükséges a nagysághoz.
A nagyság és a siker eléréséhez annyiszor kell elbuknod, amennyiszer csak lehetséges. Szóval ne riadj vissza ettől. És ne vedd negatívumnak sem.
Minden sikeres ember, aki nagy dolgokat valósított meg, legyen szó a Mount Everest megmászásáról, egy vállalat élére való eljutásról vagy a létező legjobb sportolóvá válásról, nos, ők többször buktak el, mint amennyire emlékezni lennének képesek.
De ezeken a leckéken keresztül, amiket a kudarcokból megtanultak, tudtak végül naggyá válni.”