A Megoldás, avagy az élet kulcsai

Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

,,Minden eseményt a tudatban tárolt benyomások idéznek elő. Mindenki azt vonzza, amit maga is kisugároz a világba." - Lama Ole Nydahl

A saját képességeinkbe vetett bizalom képezi minden fejlődés alapját. (Ole Nydahl)

Ha jól meditálunk és a tudat feltételektől nem függő állapotából cselekszünk, nincs vége annak a jónak, amit átadhatunk másoknak. A legvégső bizonyosság megosztása, ha a melegségünket adjuk a lényeknek, mely a legnagyszerűbb ajándék. (Ole Nydahl)

Ha a kapcsolat szerencsejátékán mindkét fél felrakja szeretetét, képességeit és tulajdonságait, akkor nem csupán a főnyereményt ütik meg, de övék lesz az egész kaszinó. Ha tényleg a másik javát szeretnénk, akkor a legjobb, ha olyasmit kívánunk neki, ami őt boldoggá teszi. (Ole Nydahl)

A párkapcsolatban a nagylelkű szerelem egy mindent összetartó kapocs, amelynek célja a közös boldogság és a partner boldogsága. Sokan tudjuk életünk meghatározó pillanataiból, hogy az önzetlen szeretet sokkal őszintébb és meggyőzőbb, mint bármi, amit önmagunkért teszünk. (Ole Nydahl)

Minden lény boldogságra vágyik, az ártó cselekedetek és azok következményei pedig butaságból és az érettség hiányából, nem pedig rosszakaratból származnak. Ez a felismerés eltünteti emberi kapcsolatainkból az erkölcsi nyomást és túlvisz minket a személyes szinten. (Ole Nydahl)

A legfontosabb energia az együttérzés. Legyen erős kívánságunk az, hogy minden lény legyen boldog, és kerülje el a szenvedést. A látásmód pedig legyen az, hogy mindannyian buddhák, csak még nem jöttek rá. Az egész az együttérzésen alapul, nincsenek speciális energiák. Egyszerűen, csak a mások felé irányuló szeretet. (Ole Nydahl)

Ha a lényeket vonzónak és jelentőségteljesnek látjuk, ez csak örömöt hozhat, míg ha a hibáikat keressük, szellemi szegénység keletkezik. Akkor állandóan rossz társaságban leszünk, és nehéz lesz képességeinket kibontakoztatni. (Ole Nydahl)

Miből keletkeznek a feltételekhez kötött tapasztalatok? Az ok-okozat (...) törvényszerűségéből. Minden eseményt a tudatban tárolt benyomások idéznek elő. A mogorva emberek a hozzájuk hasonló nehéz esetekkel kerülnek összeütközésbe, míg az örömteli emberek könnyedén lelnek kellemes társakra. Mindenki azt vonzza, amit maga is kisugároz a világba. (Ole Nydahl)

A karma nem sorsot, hanem ok-okozatot jelent. Mindenki felelős a saját életéért. Ennek megértésével tudatosan szerzünk olyan benyomásokat, melyek tartós boldogsághoz és a szenvedés elkerüléséhez vezetnek. (Ole Nydahl)

Csak ok-okozat van. Ha megváltoztatjuk az okot, megváltozik az eredmény is. (Ole Nydahl)

· ismernünk kell a helyzetet;

· kívánnunk kell, hogy tegyünk valamit;

· meg kell tennünk vagy tettetnünk,

· végül elégedettnek kell lennünk.

Ha ez a négy feltétel együtt áll, akkor az ok-okozat teljes erejű lesz

· úgy kell döntenünk, hogy bizonyos dolgokat nem csinálunk többet, hanem az ellenkezőjét tesszük.

Ha a negativitást el akarjuk távolítani a tudatunkból, akkor megint van négy pont:

· tudnunk kell, hogy valami nincs rendben;

· akarnunk kell azt eltávolítani;

· használnunk kell a módszert, a különböző meditációk nagyon hatékonyak;

· úgy kell döntenünk, hogy bizonyos dolgokat nem csinálunk többet, hanem az ellenkezőjét tesszük. (Ole Nydahl)

A buddhizmus nem más, mint egészséges józan eszünkre hallgatni. (Ole Nydahl)

Azt is jó tudni, hogy a buddhizmus nem hit-, hanem tapasztalatvallás. (Ole Nydahl)

A karma buddhista szemszögből nem sorsot vagy elrendeltetést jelent, hanem „tett”-ként vagy „ok-okozat”-ként fordítható. Egyszerűen megfogalmazva a működését: minden tett – legyen pozitív vagy negatív – benyomásokat hagy a tudatban. A tudat tartalma határozza meg, milyennek tapasztaljuk a világot. A negatív benyomások természetesen elkerülhetetlenül jövőbeli szenvedéshez vezetnek. Ha tehát megértjük, hogy gondolatainkkal, szavainkkal és cselekedeteinkkel mi ültetjük el, amit a jövőben tapasztalni fogunk, ott a kulcs a kezünkben ahhoz, hogy változtassunk az életünkön. (Ole Nydahl)

A karma tehát nem sors, hanem olyasvalami, ami azzal az egyedülálló szabadsággal ajándékoz meg minket, hogy olyan magokat ültessünk, amilyen gyümölcsöket szüretelni szeretnénk. (Ole Nydahl)

Ha sok jó dolgot csi­nálunk, az olyan, mintha megnyitnánk a világot, és hatalmas szabadság keletkezik.

Akár tetszik, akár nem, minden az ok-okozat alapján működik. Ha nincs mag, akkor abból soha nem lesz növény. Sza­badon választhatsz, senki sem kényszerít. (Ole Nydahl)

Korábbi szavak és cselekedetek, az ok-okozat és a korábban tett kívánságok eredményei. A kívánságok persze szintén okokként fognak működni. Az, amit ép­pen most teszel, mondasz és gondolsz, be­nyomásokat ültet el a tudatalattidba.

Min­den alkalommal korábbról kapjuk meg a benyomásokat, dolgozunk velük, és ennek megfelelően alakul jövőnk. Ezért nagyon hasznos tudni azt, hogy milyen tet­tek, gondolatok és szavak hoznak boldog­ságot, és melyek azok, amelyek szenvedést okozna.

Látható tehát, hogy a hatások jelen vannak, de ha dolgo­zol rajta, meg lehet változtatni. (Ole Nydahl)

Először azt tisztázni kell, hogy az érzel­meknek nincs karjuk vagy lábuk, nem túl fontosak. Nincs valós létezésük, olyanok, mint egy furcsa szél, ami folyton lengedez valahonnan. Jó már az elején leszögezni, hogy az érzelmeknek nincs igazi lényegük, nem olyanok, mint egy 800 kg-os gorilla, amivel harcolni kell, nem olyanok, mint Tyson, aki leharapja a füled, hanem telje­sen mások: csak illúziók, amik átmennek a rendszereden. Miután a zavaró érzelme­ket az őket megillető helyre tetted, meg­ vizsgálhatjuk, mit is lehet velük kezdeni.

Három szinten dolgozhatunk velük.

Az el­ső szinten el tudjuk távolítani az alapot, melyre épülnek.

Ha tudjuk, hogy bizonyos helyzetekben dühbe jövünk vagy hibákat követünk el, akkor a legjobb, ha kerüljük ezeket a helyzeteket. Nem hangzik túl hő­siesnek, de a gyakorlatban beválik.

Aztán, ha már egy kicsit erősebbnek érezzük ma­gunkat, azt tehetjük, hogy ha megjelenik az érzelem, arra gondolunk, hogy nem volt ott azelőtt; most változik, és később sem lesz ott... Csak szemléljük a drámát, nem kell részt vennünk benne. Távolságot tar­tunk, és azt mondjuk: „el fogsz tűnni, nem maradsz itt örökre".

A legjobb dolog azon­ban, amit tehetsz — ez igazán erőteljes - az, hogy a tolvajt üres házba engeded, vagyis egyáltalán nem törődsz vele. A zavaró érzelem olyan, mint a rossz műsor a tv-ben, nem muszáj nézni. Azt csináld, ami az or­rod előtt van, és ha az érzelem kifárad abban, hogy hiába próbálkozik elvonni az energiádat, feladja. Ekkor az érzések energiáját különböző hasznos tevékenysé­gek szolgálatába állíthatod: ha például féltékeny vagy, kialakíthatod azt a szokást, hogy kipucolod a WC-t, ha büszke vagy, felásod a kertet, ha zavarodott vagy, meg­ írod a leveleidet stb. Végül nagyon erős leszel. Engedd, hogy a tolvaj üres házba jöjjön. Ne is törődj vele, fel se ismerd. (Ole Nydahl)

Minden probléma az alapvető nemtudásból fakad. (Ole Nydahl)

A tudatunkat az illúzió vékonyabb vagy vastagabb rétegei borítják be. A gyakorlás segít nekünk abban, hogy különböző módszerekkel átvergődjünk ezeken, és eljussunk valós természetünkhöz. (Ole Nydahl)

Egyszerű a receptem: mutasd meg az embereknek annak szükségét, hogy találni kell valamit, ami kivezeti őket a betegségből, az öregségből és a halálból, engedd őket bepillantani az életörömödbe. Mondd meg az embereknek, hogy a tudat olyan, mint a tér: nyílt, tiszta és határtalan; beszélj az útról és a célról is. (Láma Ole Nydahl)

Az életkor nagyon relatív, sokkal inkább tudat, mint test kérdése. Ismerünk nagy művészeket, akik gyereket nemzettek 80 éves korukban. Ez csak azért volt lehetséges, mert szabad, friss és energiával teli tudatuk volt. Viszont azok az emberek, akik szolid, polgári életet élnek, már 30 fölött kiéghetnek. Ha a tudatodat mindig frissen tartod, a tested is mindig olyan marad, és hosszú ideig fogsz él. (Ole Nydahl)

A mi vonalunkban a fő védelmező neve Fekete Köpeny. Megkéred, hogy jelenjen meg azok feje felett, akiket védeni szeret­nél, és akkor köréjük helyezed az energia­ mezejét. Ez a gyors és közvetlen módszer. A külső, belső és titkos akadályoktól lehet megvédeni őket. (Ole Nydahl)

A karma nem hit, sors, beteljesülés vagy végzet, hanem ok-okozat. Ha meg tudod változtatni az okokat, akkor annak a következményei is megváltoznak. (Ole Nydahl)

Először is, a karmát legerősebben az alábbi négy ok hozza létre.

Az első a helyzet ismerete.

A második, amikor azt kívánjuk, hogy valamit tegyünk.

A har­madik, hogy megtesszük, vagy ráveszünk valakit, hogy megtegye.

A negyedik pedig, hogy elégedettek vagyunk.

Ha ez a négy feltétel összejön, akkor bármi történik - legyen ez ártó vagy hasznos -, az eredmény a lehető legerősebb lesz.

Ha mindennap meditálsz 20-30 percet, akkor el tudsz távolítani minden káros dolgot a tudatod­ból. Azonban ha elmulasztod, egyre több benyomást ültetsz el a tudatalattidban. (Ole Nydahl)

Senki sem tisztul meg attól, hogy tovább hempereg a sárban, és hosszasan kesereg jelenlegi vagy múltbéli gyengeségein. Ez a viselkedés egyrészt önmarcangoló magányhoz vezet, másrészt eltakarja előlünk az "itt és most" nagyszerű lehetőségeit. (Ole Nydahl)

Nem a külső dolgok tesznek minket boldoggá, hanem a dolgokhoz való hozzáállásunk. (Ole Nydahl)

A gon­dolatokkal kapcsolatban a keresztények azt mondják, hogy csak jó gondolataid le­gyenek, rosszak ne — ez nem túl könnyű feladat.

A hinduk azt mondják, hogy sem­milyen gondolatod ne legyen - ez sem könnyű.

A buddhizmus azt mondja, hogy ne törődj azzal, milyenek a gondolataid. Azt próbáld megkeresni, aki a gondolatok tudatában van. Légy az, ami tudatos.

Tartsd meg a tudatosság érzését, bármi történjen is. Amikor a személyes dolgok már eltűnnek, amikor nem veszed már komolyan a zavaró érzelmeket, mert látod, hogyan jelennek meg, játszanak, és hogyan tűnnek el, mivel valójában nincs igazi létezésük. Ekkor már a képeken keresztül magát a tükröt fogod látni. A félelemnélküliség, az

öröm és az aktív együttérzés az életeddé válik. Egy idő után a tudatod már nem vál­tozik, mindig örömteli és nyitott lesz. (Ole Nydahl)

Először is tudnod kell, hogy a legmagasabb igazság a legmagasabb öröm.

Ezután külső szinten kerülnöd kell azokat a dolgokat, amelyek mindig problémákat okoznak.

Belső szinten látnod kell, ahogy a dolgok jönnek-mennek, mint egy álom, és az együttérzést kell kifejlesztened mások iránt.

A titkos szinten pedig a tolvajt üres házba engeded, nem adsz semmi energiát a zavaró érzelmeknek. Ha képes vagy csak arra koncentrálni, ami az orrod előtt van,

miközben a gondolatok, érzések megpró­bálnak mindenféle drámákat okozni, akkor ezek egyre inkább elveszítik az erejüket, és végül nem térnek többé vissza.

Csináld mind a hármat:

kerüld el azt, ami kárt okoz,

nézd a dolgokat úgy, mint egy álmot,

és ne keveredj beléjük. (Ole Nydahl)

,,Ha a harag hirtelen indulatként, csak egy pillanatra tör elő – egy olyan eldugott sarokból, amire nem számítottál - , akkor add ki a PHÉ hangot: ez olyan, mintha kirántanád magad ebből az állapotból.

Ha viszont egy lassú harag jelentkezik, olyan, amit gondolataid­ dal ki tudsz váltani, akkor a helyedben ezt gondolnám: „Inkább nem azonosulok ve­le”. (Ole Nydahl)

Nagyon sok érdekes módszer van: például a stroboszkópeffektus, amivel fel tudod vágni pillanatnyi részletekre az érzelmeket. Így azok álomszerűvé válnak, az egész egy nagy jövés-menés lesz. Ez nagyon jó módszer a félelem ellen is, éa nem merevedsz le. Ha képes vagy képek, kis részek sorozatának látni, akkor megfelelő módon tudsz cselekedni, ami nagyon hasznos lehet. (Ole Nydahl)

Felemelhetjük azonban a tudatunkat egy olyan szintre, ahonnan ezt már úgy látjuk, mint egy műsort a tv-ben: hiába megy az adás, nem kötelező nézni. (Ole Nydahl)

,,Egy szint megtartása annyit jelent, hogy megszilárdítod azt.

Például az ok-okozat szintjén egyszerűen úgy döntesz, hogy el­kerülöd azokat a dolgokat, amelyek problémát okoznak,

tehát nem gondolsz, nem mondasz és nem csinálsz olyasmit, melyek a jövőbeni szenvedést okoznák.

Az együtt­érzés szintjén úgy döntesz, hogy nem leszel többé haragos, mert az elpusztítja belső életed gazdagságát.

Amikor rendelkezünk a legmagasabb szintű látásmóddal, amikor mindenkit buddhának és természetesen tisztának látunk, úgy döntünk, hogy a lé­nyekben mindig a leggyönyörűbbet néz­zük mindaddig, amíg ezt a látásmódot már el sem tudjuk veszíteni. Ezt nevezik úgy, hogy a „szint megtartása".

• Szerintem a tudat a szokások rabszolgája.

Ha megengeded, hogy egy bizonyos szo­kás kialakuljon a tudatodban, az egyre csak erősödni fog.

Tehát okos bizonyos dolgok­tól már kezdetben megvonni az energiát.

Nem érdemes annak a tigrisnek húst dob­ni, amivel azután harcolni kell – inkább bizonyosodj meg arról, hogy előbb legyen­gült.

Nagyon jó, ha szembe tudsz nézni a nehézségekkel, de mindenképpen meg kell értened, hogy ha energiát fektetsz valamibe, az visszatér hozzád.

Ugyanakkor, ha „lefagyasztod" magad, és nem dolgozol a zavaró érzelmekkel, nem, vagy csak nagyon lassan fogsz fejlődni.

A munkának há­rom szintje van:

• Az első az, amikor megpró­bálunk nem reagálni a zavaró érzelmekre.
• A második, amikor a dolgokat álomként szemléljük: ha a probléma nem volt ott azelőtt, akkor nem lesz ott azután sem.
• Vé­gül a legmagasabb szint az, amikor hagy­juk, hogy a tolvaj üres házba jöjjön, vagyis az érzésnek egyáltalán nem adunk energiát, csupán azt figyeljük, hogyan próbál mo­tiválni, aktivizálni, aztán hagyjuk, hogy eltűnjön anélkül, hogy közben erőt adtunk volna neki. Ekkor valóban eltűnik.

Próbáld meg mind a három szintet megvalósítani.” (Láma Ole Nydahl)

,,Amikor látod, hogy a tér milyen gazdag, örömöt fogsz érezni, és amikor látod, hogy minden lény olyan, mint te, vagyis mindenki szeretne boldog lenni, és mindenki el akarja kerülni a szenvedést, szeretet jelenik meg.

Ez a három érzelem valós, ugyanis csak egyetlen, nem változó okuk van, a tudat igaz természete.

Tu­datunk jelenleg még nem tapasztalja önmagát, ezért úgy működik, mint egy szem: mindent tökéletesen lát kifele, önmagát azonban nem látja.

Látjuk a fel­tételekhez kötött állapotokat, valósnak fogjuk fel azokat, de nem látjuk az igazi tapasztalót, azt, aki tudatában van minden­nek. Ráadásul mivel a feltételekhez kötött állapotok nem valósak, állandóan változ­nak. Olyanok, mint egy folyó, ami állan­dónak látszik, holott mindig más víz folyik benne. Csak az valós, ami éppen most tu­datos, ami néz a szemeteken és hallgat a fületeken. Minden más csak megjelenik, változik és eltűnik, de nem tart örökké.

Próbáld megtalálni azt, aki valójában tapasztal. Nem szabad azokban a tudatál­lapotokban megrekedni, amelyek állandó­an változnak.” (Láma Ole Nydahl)

,,Hogyan működnek a meditációk a buddhaaspektusokon?

Minden buddhista meditáció két szinten keresztül dolgozik.

• Az egyiket sínének vagy cerimnek nevezik, ami a tudat nyug­tató és megtartó fázisa. A cerim szó szerint azt jelenti, a buddha születésének állapota.
• Ebből lesz a laktong, ahol a tudatban spontán belső tisztánlátás jelenik meg, a képek visszaverődnek ahhoz hasonlóan, amikor többé nem rázunk egy csésze kávét: min­den visszatükröződik. Ezt dzognmnak is nevezik. Ekkor a buddha és mi eggyé vá­lunk, és elérjük a teljes tökéletességet.

Mi­nél teljesebben azonosulsz a megvilágoso­dással - testet, beszédet, tudatot, vibrációt, megértést, néha a mély légzést és a speciális belső élményeket is használva -, azaz minél több gombot nyomsz be a tudatalattidban, annál jobban megérted igaz természeted.

A tudatoddal többféleképpen tudsz dolgoz­ni: például úgy, hogy elkerülöd azt, ami bajt okoz.

Ez olyan, mintha befektetésként kezelnéd a dolgokat, például mintha száz forintot feltennél a rulettre.

Többet is fel lehet tenni: az együttérzésedet, a bölcses­ségedet, azt a kívánságot, hogy mások hasz­nára válj - ez már olyan, mintha egymillió forinttal játszanál. Viszont ha nyersz, na­gyon gazdag leszel.

A legmagasabb szinten pedig buddhaként viselkedsz mindaddig, míg azzá nem válsz. Ne azt gondold, hogy te vagy a tested, hanem azt, hogy van egy tested, amit eszközként használhatsz, hogy mások hasznára válj. Ugyanez vonatkozik a beszédedre is. Magadévá teszed azt a szem­léletet, hogy mindenkinek buddhatermé­szete van, minden a legmagasabb szintű örömtől vibrál, és mindent a szeretet tart össze. Ez már olyan, mintha egymilliárd forintot tennél az asztalra — az ebből fakadó gazdagság hazaviteléhez már két teherautó kell.

A vadzsrajánában, a Gyémánt Úton, a különböző buddhaformáknál mindannyiunknak fel kell tennünk tétjeinket, mégpedig azt, amiben a legjobbak va­gyunk, amiben a legtöbb erőnk van, le­gyen ez együttérzés, bölcsesség, öröm, védelmező erő vagy bármi más.

Ha önma­gunkon, mint fény- és energiaformán me­ditálunk, akkor minden tudatalatti lehe­tőségünk aktivizálódik.

• Például ha maga­don, mint egy nagy védelmezőn meditálsz, akkor nagyon erőteljessé válsz. Úgy kez­desz viselkedni, mint egy nagy védelmező, az emberek elkezdik érezni az erődet, közeljönnek hozzád, és végül, amikor egy nagy védelmezőre van szükség, beugrasz, és elvégzed a munkát.
• Aztán gondolhatsz magadra úgy, mint valakire, aki nagyon kedves, és egy idő után, ha szüksége lesz rád az embereknek, cselekedni fogsz.
• Vagy gondolhatod magad nagyon okosnak, és dolgozhatsz oly módon a tudattal, mint egy nagyon intelligens ember, és egy szép napon mindenki kérdéseket tesz fel neked.

Nemcsak tudat vagy, hanem test és beszéd is.

A tudatod különféle energiaáramlatokon keresztül fog működni. Érzel valamit itt, érzel valamit ott - ha pedig szeretkezni akarsz, akkor lent —, és a tudatod a tested különböző részeit aktivizálja.

Különféle színek is hatnak a tudatra, és különböző testhelyzetek - ezek különböző benyomásokat és érzelmeket hoznak létre, melyek áramlani kezdenek.

Megnyílnak az ener­giakerekeid, és a visszacsatolás rendszerén keresztül át fogod venni a tulajdonságokat annak segítségével, hogy ezeken a for­mákon meditálsz, fénnyé olvasztod őket, és mantrákat mondasz, mivel ezek energiahidat hoznak létre. Ez nagyon fontos. Olyan, mint amikor úgy tanulsz nyelvet, hogy be­dobnak a mély vízbe: nincs más lehető­séged, meg kell tanulnod magyarul, mert mindenki úgy beszél. Egy idő után kény­telen vagy néhány szót mondani, nem te­hetsz mást. A buddhizmusban is ilyen az azo­nosulás módszere.” (Láma Ole Nydahl) Forrás: http://mek.oszk.hu/06900/06902/06902.pdf

Szükséges, hogy a megértés éretté váljon, és a gondolatok tapasztalatokká mélyüljenek. (Láma Ole Nydahl)

,,Kérlek, mi nem hitvallás vagyunk, hanem tapasztalati vallás. Ha valaki teljesen be tudja fogadni a dolgokat, az jó. Ha valakinek ehhez kérdéseket kell feltennie, az szintén jó. A kérdéseket meg kell válaszolni. Ugyanakkor nem kell túltárgyalni a dolgokat, mert így az áldás elmegy. Azonban biztosan kell kérdezni azokról a dolgokról, amik a tapasztalás útjában állnak. És ha van pár régi ember körülöttünk, akik hozzá tudják tenni a tapasztalataikat, az nagyon jelentőségteljes lesz.

Jó érzésnek kell megjelennie és passzolni fog minden. Végül is minden a lehetőségek művészete.

Az új embereknek nem kéne tízperceseket tartaniuk. Talán olvastak valamit és egy intellektuális szinten összerakták, de nincs tapasztalat és érettség mögötte.

Az embereknek meg kell tanulniuk valamit először, és hallgatniuk, aztán ez folytatódik tovább. Ha olyan emberek jönnek be, akik nem tudnak semmit, de nagyot akarnak mondani, meg kell mondanunk nekik, hogy mi csak azért beszélünk, hogy tiszták legyenek a dolgok, egyébként meditálunk. Mindezek után a barátaink még évekig ott lesznek körülöttünk.” (Ole Nydahl)

Forrás: http://blog.buddhizmusma.hu/tizperces/18-tizperces/33-tizpercesek-celja

Meditáción keresztül különleges képességekre lehet szert tenni.
A megkérdezettek közül azonban sokan azt mondták, hogy ez nem igazán fontos, nem kell vele annyit foglalkozni.
Mi erről a véleményed? Láttál-e ilyet?
Ezek a tulajdonságok - megváltoztatod az időjárást vagy szivárványt hozol létre – nem különlegességek. Világi képességeknek vagy megvalósításnak nevezik őket. Vannak azonban kivételes erők, amelyekkel képes vagy arra, hogy az emberek tudatát negatívról pozitívvá változtasd, segíteni tudsz nekik, hogy valami jelentőségteljeset, valami értékeset találjanak az életükben.
Nekem is volt már szerencsém az időjárást megváltoztatni, és elég jól védelmezem a tanítványaimat. (Láma Ole Nydahl)

Forrás: http://mek.oszk.hu/06900/06902/06902.pdf

A fontos az, hogy találj egy számodra megfelelő látásmódot, amin keresztül képes leszel mindent használni utad során. Ha valami nehéz, azt tisztulásként éld meg, és saját tudatod tapasztald meg általa. Így azt is megtanulod, hogy ezután hogyan segíts másokon. Ha pedig valami kellemes, akkor azt éld meg áldásként, és oszd meg mindenkivel. (Láma Ole Nydahl)

Az a gyógyító, aki a világegyetem szeretetét fejezi ki, nagyon jó állást talált magának. (Ole Nydahl)

Ha már úgyis meg kell csinálnod, jobb, ha szeretettel és mantrákkal teszed, mintha más tenné haraggal vagy rutinból. (Ole Nydahl)

Mi a véleményed a rossz házasságról?

Tedd jobbá vagy válts! Az élet túl rövid ahhoz, hogy valaki olyannal éljünk együtt, akivel boldogtalanná tesszük egymást. (Ole Nydahl)

Minden tettünket a boldogság utáni vágy vezérli. (Ole Nydahl)

A boldogság az a csodálatos állapot, amikor túlárad bennünk az öröm, és azt se tudjuk, hol van a fent és a lent. Egy ragyogó, nevető arc, egy örömteli, erőteljes test és az a vágy, hogy az egész világot átöleljük - sokan így képzelik el ezt a magával ragadó állapotot. A legtöbb ember életét az határozza meg, hogy ezt a nagyszerű élményt minél gyakrabban - lehetőleg folyamatosan - megtapasztalja.

Ehhez a nagy boldogsághoz az újdonsült szerelmesek állnak a legközelebb. A kezdeti időkben valódi gyönyört élnek át, a szeretett személy áthatja minden gondolatukat, felidézik tökéletes tulajdonságait, minden örömet szeretnének megosztani vele, és folyton olyan dolgokra bukkannak, amelyekkel megajándékozhatják őt. Telefirkálják a kezükbe kerülő cédulákat, mert mindig akad valami fontos közlendőjük. Azt a ruhát veszik fel, amelyben tetszenek neki, és a nagy boldogságban teljesen megfeledkeznek a világról. Kevesen ismernek nagyobb szellemi és testi beteljesülést, mint amikor megkapjuk azt, akire vágyunk, szeretünk és viszontszeretnek, s ezt a gazdagságot kisugározzuk a világba. (Ole Nydahl)

Ám a párkapcsolatban sem kapunk semmit ingyen. A rózsaszín felhők csak addig fénylenek, amíg megdolgozunk értük és odafigyelünk rájuk. (Ole Nydahl)

Egymás felfedezésének első időszakát a mindennapok követik, s ezek során társunk boldogságát és saját belső gazdagságunkat kell ápolnunk. Ha megvizsgáljuk, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre e feladat elvégzéséhez, látni fogjuk, hogy ezek gyakran nem elegendőek, vagy nem vagyunk elég jártasak a használatukban.

Ilyenkor hasznos lehet egy pillantást vetnünk Buddha tanításaira. Ezek megmutatják, hogyan lehetünk tartósan és a külső körülményektől függetlenül is boldogok, és hogyan válhatunk mi magunk a szerelem és a boldogság forrásává. Buddha módszereinek csupán ez a célja. (Ole Nydahl)

Különösen sokat segíthetnek az ok-okozatról (szkr. karma) szóló tanítások, amelyeket Buddha a megvilágosodása után adott, mivel ezek mély betekintést nyújtanak az élet összefüggéseibe, és erkölcsi színezet nélkül mutatják meg, hogy a gondolatok, szavak és tettek milyen következményekkel járnak a jövőben. Ha ezekkel tisztában vagyunk, saját kezünkbe tudjuk venni jövőnk irányítását. Megtelik a szerszámosládánk, képesek leszünk arra, hogy határozottan és helyesen cselekedjünk, és örömet okozzunk magunknak és másoknak. A karma tehát nem sors, hanem olyasvalami, ami azzal az egyedülálló szabadsággal ajándékoz meg minket, hogy olyan magokat ültessünk, amilyen gyümölcsöket szüretelni szeretnénk. Eszerint magunk hozzuk létre párkapcsolatunk sikerének vagy kudarcának okát, és felelősséggel tartozunk azok öröméért vagy fájdalmáért, akik közel állnak hozzánk és megnyílnak felénk. Egy párkapcsolatban az egymás iránti növekvő nyitottság miatt a jó és a rossz benyomások egyaránt gyorsabban érnek be. (Ole Nydahl)

Láma Ole Nydahl - Ahogy a dolgok vannak (részletek)

A buddhizmus akkor kezdődik el, amikor az emberek már stabilak, s erejükből nemcsak önmagukra telik, amikor a teret gazdagnak tapasztalják és nem ijesztőnek. Erről a szintről a bátorság, az öröm, a szeretet fejlődik ki, s kibontakozik a tudat mély gazdagsága.

A pszichológia és a buddhizmus egyaránt megváltoztatja az embereket, utóbbi azonban az egészségesekhez szól, ott kezdődik, ahol az előző éppen befejeződik. Célja pedig mindig a teljes megvilágosodás – a buddhaállapot –, a koncepciókon túli tökéletesség állapota.

Buddha a következő reggel elhaladt egy jógi mellett, aki a meditáció mély állapotában időzött, és tudatuk találkozott. A jövőbeli Buddha egy pillanat alatt felismerte, hogy igaz menedékre talált. Ez az ember valami igazi és időtlen dolgot tapasztalt. Nemcsak a belül felmerülő gondolatoknak és érzelmeknek, a különféle külső feltételeknek és világoknak, hanem magának a tapasztalónak is tudatában volt. Az ő tudatállapota ébresztette rá a herceget mindenki valós állapotára, a mindent tudó és mindent lehetővé tévő térre, annak ragyogó tisztaságára, mely külső és belső megnyilvánulási formákként játékosan fejezi ki a tudat gazdagságát, és időtlen szeretetére, ami semmit sem akadályoz.

A Négy Nemes Igazság - ,,Van szenvedés"  "A szenvedésnek van oka" ,,A szenvedésnek van vége" ,,Van egy út a szenvedés megszüntetéséhez".

Az ok és okozat törvénye mindig működik. Minden lény boldogságot szeretne, azonban ha nem tudjuk, hogyan lehet ezt megvalósítani, hibákat követünk el, és ezzel szenvedést okozunk magunknak és másoknak is. Mivel nincsenek tudatában az ok és okozat működésének, sokan csalánt markolnak meg a virág helyett.

Zavaró érzelmek – Buddha gyakorlatilag egy három lépésből álló támadást javasol ez ellen az elképzelt, de kemény ellenség ellen. Először el kell kerülnünk azokat a körülményeket, melyekről tudjuk, hogy nem kívánt érzéseket hoznak.
Ha ez nem lehetséges, akkor bölcsebb, ha mulandóságukra és változó természetükre összpontosítunk. Mint ahogy egy zavaró tudatállapot nem volt jelen korábban, s hamarosan ismét eltűnik, értelmetlen lenne ennek hatására cselekedni. További problémák magjait ültetnénk el.
A legmagasabb szinten egyszerűen nem adunk energiát a nem kívánt érzelmeknek, "a rablót egy üres házba engedjük be". Itt szigorúan csak azzal foglalkozunk, ami épp az orrunk előtt van, anélkül, hogy figyelembe vennénk vagy erőt adnánk bármilyen zavarnak.
Ha ezt sikerült megvalósítanunk, akkor egyre tudatosabban, növekvő csodálkozással és örömmel ismerjük fel, hogy a fájdalmas tudatállapotok nemcsak eltűnnek, hanem tiszta formájukban, az öt megszabadító bölcsességként jelennek meg újra. Ahogy a szemétből trágya lesz, vagy egy forró vasdarab használható tárggyá válik, ugyanúgy a zavaró érzelmek az egón túli belső tapasztalássá alakulnak.

Ha buddhista menedéket veszünk, a megszabadulás és a későbbi megvilágosodás el­pusztíthatatlan magjait ültetjük el. Ez azonban nem jelenti az összes nem kívánt tudatállapot azonnali megszűnését. A felmerülő haraggal szemben egyszerűen legyünk dermedtek. Ha nincs azonnali veszély, figyeljük meg a szituációt, de hagyjuk továbbmenni. Légy a nagy kutya, akinek nincs szüksége ugatásra, elég erős anélkül is.

Ha a tapasztaló saját terében nyugszik, miközben természetesen azzal időzik, ami éppen történik, a tudat lenyugszik, és ragyogó lényegisége megjelenik. A cél ez, nem más. Így megjelenik az először megszabadító, majd megvilágosodást eredményező bölcsesség...

A titkos szinten a férfias örömöt a gyémánt fejezi ki, mely természeténél fogva ragyogó, önmaga felé is. A tér félelem nélküli öröméből és együttérzéséből spontán törnek fel a békítő, növelő, elkápráztató és erőteljesen védelmező tulajdonságok. Ezek mindig megjelennek, amikor szükség van rájuk, és ott, ahol van kapcsolat a megvilágosodással.

Az erő vagy a "módszerek" útján Buddha azokat a tulajdonságokat mutatta meg, melyek a lények belső csatornáiban rejlenek. Ezt vagy úgy tette, hogy egyedülálló buddhaaspektusokat jelenített meg, vagy úgy, hogy testét egyesülésben levő energia- és fényformákká változtatta, melyeket sokan kiállításokról vagy tibeti művészeti könyvekből ismernek. A megvilágosodás igazi visszajelzését tette hozzáférhetővé tanítványai számára.

Miután lenyugtatjuk tudatunkat és légzésünket, egy külső tárgyra összpontosítva, vagy egy buddhaformával való azonosuláson keresztül az intuíció és az átható belső felismerés természetes módon fog megjelenni.

A mentális folyamatok nyugodttá és erőfeszítés nélkülivé válnak, így egyetlen választás van: a boldogság, és az emberek otthon érzik magukat minden szituációban. Egy ennyire időtlen bölcsességbe való bevezetés után felébrednek a tudat önfelszabadító folyamatai, és eltávo­lítanak minden elhomályosulást egészen a cél eléréséig.

A világi ember számára a teljes körű élet adok-veszek viszonyai között csak néhány külső fogadalomnak van bármi értelme, és csak azokat szabad megfogadnunk, melyeket igazán meg is akarunk tartani. Hagyományosan ez annyit jelent, hogy ne öljünk érző lényeket, ne lopjunk, ne hazudjunk azért, hogy másoknak ártsunk, és ne adjuk elő elferdítve spirituális tapasztalatainkat. Ezenkívül hasznos, ha nem élünk vissza "tompító" kémiai szerekkel, mint például a kábítószerek vagy az alkohol, és ha úgy döntünk, hogy másoknak nem ártunk szexuálisan, szükségtelen pl. szíveket összetörni.

A megvilágosodásig a fejlődés két lépése ismétlődik: a pozitív benyomások felhalmozása és a bölcsesség kifejlesztése. A jóindulatú gondolatok, szavak és cselekedetek lenyugtatják a tudatot, megszabadító felismeréseket hoznak, és az ilyen kellemes visszajelzések még több jó cselekedetre motiválnak.

Az út tehát a bölcsességhez vezető pozitív benyomások felhalmozása, mely egyre több jót termel. Végül minden egyezni fog; bárhová is nézünk, csak tisztaságot találunk. S ekkor belül csak boldogság lesz, kívül pedig beteljesülés.

Még a nem buddhistáknak is vannak rövid, de valódi tapasztalataik erről az állapotról a szeretkezés legnagyszerűbb pillanatai alatt, vagy amikor motorkerékpárral átjutnak a gyors kanyarokon, vagy szabadeséskor, mielőtt kinyílik az ejtőernyő. Ha azonban ezt a tudat erején keresztül érjük el, a tér óriási gazdagsága töretlen tapasztalatként marad. (Ole Nydahl)

Forrás: http://mek.niif.hu/05700/05744/html/index.htm