Pedagógia 27 - Gargantua és a jelen
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
A Megoldás avagy az élet kulcsai
Rabelais kb.450 évvel ezelőtt írt művében
,,A nagy reményekre jogosító Gargantua mellé hatéves korában egy nevelõt fogadtak szülei, egy "igen tudós embert" (un grand docteur sophiste), aki a hagyományos skolasztikus módszerek szellemében nevelte a gyermeket. Megtanította neki az ábécét, ehhez "mindössze" öt évre és két hónapra volt szüksége. Gargantuának ettõl kezdve sok-sok könyvet kellett szó szerint emlékezetébe vésnie olyan alaposan, hogy szövegüket a végüktõl kezdve visszafelé is el tudja mondani. A gyerek rengeteget tanult, de - szülei legnagyobb megrökönyödésére - egyre butább lett.
Erre szülei elkergették a skolasztikus szobatudóst, s az új szellemben nevelõ Ponokratest fogadták fel mellé. Gargantua nevelése ettõl kezdve teljesen más mederbe terelõdött. Nevelõje sokat tartózkodott vele a természetben, megfigyelték annak jelenségeit, s kötetlen beszélgetés során dolgozták fel tapasztalataikat. De szerepet kapott az ifjú nevelésében a játék, a testedzés, a zene és a tánc is. Klasszikus szerzõk mûveit is olvasta, de nem a száraz grammatizálás kedvéért, hanem hogy tartalmukat saját tapasztalataival egybevethesse.”
Most hol tartunk?
Azon 11, 13 és 15 éves tanulók aránya, akik nagyon szeretnek iskolába járni, 1997 Magyarország 10% alatt, Norvégia, Portugália 30% fölött
Ha nem teremtjük meg azt, hogy az iskola olyan hely legyen ahova szívesen járnak a gyerekek, ne csodálkozunk.
Mi papolunk arról, hogy jó tanulni, de ,,mindent elkövetünk", hogy a gyermekek ne érezzék ezt.
Itt a változás. Itt és most. Te is.