Pszichológia - Pozitív pszichológia - Paul Pahil 1
Boldogság - Boldogságnövelő cselekedetek, tettek, módszerek.
Pál apostol a lélek gyümölcseiről írt, melyek:
a szeretet, az öröm, a békesség, a türelem, a szívesség, a jóság, a hűség, a szelídség, a mértékletesség.
A Dalai Láma szerint:
„Ha kialakítunk egy bizonyos belső fegyelmet, akkor megváltoztathatjuk a hozzáállásunkat, az egész világlátásunkat, az élethez való közelítésünket.
Az ember azzal kezdi, hogy azonosítja azokat a tényezőket,
amelyek a boldogsághoz vezetnek, és azokat, amelyek a szenvedéshez. Ha ezt megtettük, fokozatosan ki tudjuk iktatni azokat a tényezőket, amelyek a szenvedéshez vezetnek,
és azokat gyakoroljuk, amelyek a boldogsághoz vezetnek.”
Peterson és Seligman (2004) boldog embereket kutattak,
és megpróbálták nagy mintán meghatározni, hogy mi a közös bennük.
6 erényt kaptak eredményül, és az ezekhez tartozó erősségeket.
Tehát a boldogság belülről fakad,
”Az erényeket és az erősségeinket kell fejlesztenünk és tudatosítanunk.”
Martin Seligman amerikai pszichológus nézetével, aki szerint az erényeket és az erősségeinket kell fejlesztenünk és tudatosítanunk.
Szerinte a következő erények minden kultúrában, vallásban elfogadottak:
bölcsesség, tudás, bátorság, szeretet, emberiesség,
igazságosság, mértékletesség, spiritualitás.
24 olyan tulajdonságot (erősséget) határoz meg,
melyeket érdemes magunkban tudatosítani,
fejleszteni,
mert hasznunkra válhatnak,
személyiségünk erősebbé fejlődik.
Hat univerzális erényt (bölcsesség, bátorság, humánum, igazságosság, mértékletesség, transzcendencia) és ezeken belül 24 karaktererősséget definiáltak.
1. Bölcsesség: A tudás megszerzése és használata: kreativitás, eredetiség, kíváncsiság, a tanulás szeretete, ítéletalkotás, érzelmi intelligencia, a dolgok átlátása, perspektíva.
2. Bátorság: Akaratunk révén elérni egy célt, az akadályokkal szemben is. Autentikusság, lelkesedés, életerő, hatékonyság, kitartás.
3. Emberközpontúság, humánum: Társas-kapcsolati erény. Kedvesség, szeretni és szeretet kapni.
4. Elfogulatlanság, igazságosság: Közösségi erény. Igazságosság, vezetés, csapatmunka, lojalitás.
5. Mértékletesség: Önkorlátozás mindenféle túlzással szemben. Szerénység, visszafogottság, megfontoltság, önuralom.
6. Transzcendencia: Egy fölsőbb, rajtunk túlmutató erőhöz való kötődés. Hála, köszönet, megbocsátás, remény, optimizmus, jó kedély, spiritualitás.
24 erősség
Ezek általában sorrendben haladva a 6 erényhez tartoznak, de van olyan erősség is, ami több erényhez köthető: pl. megbocsátás: ez tartozhat az emberközpontúsághoz, elfogulatlansághoz és a transzcendenciához is.
1. Kreativitás, eredetiség: Új és produktív módon gondolkozva alkotni meg a koncepciókat, és valósítani meg dolgokat.
2. Kíváncsiság (érdeklődés, újdonság keresés, nyitottság az új tapasztalatok iránt): Folyamatosan érdeklődni az új tapasztalatok iránt, magáért az új élményért. Felfedezni és kutatni.
3. Nyitott gondolkodás (kritikai gondolkodás): Alaposan átgondolni a dolgokat, és több oldalról is megvizsgálni őket. Elfogulatlanul mérlegelni minden érvet és bizonyítékot.
4. A tanulás szeretete: Új készségek, skillek, témák, tudásanyag elsajátítása, akár formális keretek között, akár önállóan.
5. Perspektíva, rálátás (szűk értelemben vett bölcsesség): Képesnek lenni okos tanácsokkal ellátni másokat. Olyan módon látni és gondolkodni a világról, amely új értelmezést adhat a dolgokról önmagunk és mások számára is.
6. Bátorság (szűk értelemben vett): NEm riadni vissza a fenyegetésektől, kihívásoktól, vagy fájdalomtól. Bátran megtenni népszerűtlen dolgokat is akár.
7. Kitartás és produktivitás: Befejezni azt, amit elkezdtünk, végigvinni egy tevékenységet, ügyet, még akkor is, ha nehézségekbe ütközünk.
8. Integritás (őszinteség és becsületesség): Hiteles, őszinte módon bemutatjuk magunkat. Vállalni a felelősséget tetteinkért és szavainkért.
9. Vitalitás (életerő, lelkesedés, energia): Az életet aktívan, dinamikusan élni.
10. Szeretet: Fontosnak tartani a szoros, intim kapcsolatot másokkal, különösen azokkal, akikkel ez az érzés kölcsönös.
11. Kedvesség (támogatás, gondoskodás, segítés, feltétel nélküli szeretet): Szívességet nyújtani és jót cselekedni másokkal.
12. Társas intelligencia (érzelmi intelligencia és személyes intelligencia): Felismerjük mások, és saját magunk motivációit és érzéseit.
13. Közösségi ember (felelősségérzet, lojalitás, csapatmunka): Hatékonyan dolgozni egy csapat tagjaként, lojálisnak lenni egy csoport iránt.
14. Igazságosság: Minden embert igazságosan és elfogulatlanul megítélni és kezelni. Nem hagyni, hogy előítéleteink és érzelmeink befolyásolják a másokkal kapcsolatos döntéseinket (ez az, ami a nőknek nem megy, ha a vonzalomról van szó).
15. Vezetés: Bátorítani egy csapatot, amelynek magunk is tagjai vagyunk, arra, hogy végezze el a feladatait, miközben jó kapcsolatban maradunk a többi taggal.
16. Megbocsátás: Megbocsátani azoknak, akik valami rosszat tettek nekünk, elfogadni mások gyengeségeit, még egy esélyt adni nekik. Nem büntetni egóból másokat.
17. Szerénység, visszafogottság: Hagyni, hogy az eredmények beszéljenek helyettünk, nem gondolkodni, hogy jobbak, különlegesebbek lennénk-e másoknál.
18. Megfontoltság: Óvatosnak lenni döntéseink, választásaink során, nem vállalni felesleges kockázatokat, nem mondani, tenni olyat, amit később megbánnánk.
19. Önuralom: Kontrollálni azt, amit teszünk, érzünk. Fegyelmezettnek lenni (magunkkal szemben). Étvágyunk és érzelmeink kontrollja.
20. A szépség és kiválóság elismerése (tisztelete és csodálata): A szép és jó dolgok, és a kiválóság elismerése az élet különböző területein.
21. Hála: Felismerni és hálásnak lenni azokért a jó dolgokért, amelyek velünk történnek. Időt szánni a köszönetünk kifejezésére.
22. Remény (optimizmus, jövő-orientáltság): A legjobbra számítani a jövőben, és mindent megtenni azért, hogy ez be is következzen.
23. Jó kedély (humor, játékosság): Szívesen nevetni, viccelődni, jókedvre deríteni másokat, az élet vidámabb oldalát látni.
24. Spiritualitás (vallásosság, hit, küldetéstudat): Koherens világképpel rendelkezni a magasabb szintű értelem, az élet értelme, a Végső Valóság, a világ létezésének célja kapcsán.
Martin Seligman a pácienseinek megmutatja az erősségek listáját,
és ezután szinte magától
megindul a kliensek önfejlesztő munkája,
törekvésük a jobb életre,
fejlődik akaraterejük és
felelősségtudatuk is.
Nagy változás ez ahhoz képest,
mint amikor a pszichológusok a klienseiket
még a passzív, infantilis beteg szerepben tartották,
így nem segítették azok felnőtté válását és a felelősségvállalást.
Reméljük, hogy nemcsak a pszichoterápiában,
hanem a nevelésben és az önnevelésben is hasznosulnak az amerikai pszichológus tanításai.
Források: http://oromtrening.com/images/stories/oromtrening/tanulmanyok/GONDOLATOK_A_POZITIV_GONDOLKODAS_ELONYEIROL_ES_AKADALYAIROL.pdf
http://eztkeresed.hu/6-ereny-es-24-erosseg-peterson-es-seligman-nyoman/
A pozitív pszichológiáról
Míg az eddigi pszichológia inkább a kudarcokra, a gondokra, a problémákra koncentrált, és konfliktusok, betegségek, krízisek és katasztrófák analízisével foglalkozott, addig
a pozitív pszichológia
- a megoldást
- és a jövőorientáltságot állítja érdeklődése középpontjába.
Milyen jövőre vágyom?
Mit tehetek ma azért, hogy holnap úgy érezzem, szép múltra nézhetek vissza? Mire akarom és tudom használni a jelenlegi, részben fájdalmas tapasztalataimat, hogy meglássam bennük a jót?
Fordítsunk hátat a szenvedésnek!
A boldogságkutatás megmutatja, hogy aki „jó életre” vágyik, annak jót kell cselekednie.
A pozitív pszichológia azt vizsgálja:
- hogyan fedezhetjük fel és alkalmazhatjuk az erősségeinket
- és a képességeinket oly módon,
- hogy megkönnyítsék a saját életünket és mások életét.
Ilyen erőforrások például a:
lelkesedés, a kitartás, a kommunikációs készség, a kreativitás, az együttérzés, a segítőkészség, a szolidaritás, a remény, az odaadás és a humor.
A pozitív pszichológia modern karaktermodelljének középpontjában hat nagyon tradicionális erény áll, amely nagyjából valamennyi nagy világvallás spirituális tradíciójában megtalálható: a bölcsesség, a bátorság, az emberiesség, az igazságosság, a mértékletesség és a transzcendencia. Az összesen 24 karaktererősség határozza meg annak a konkrét módját, ahogyan ezt a hat erényt személyesen alakítjuk és megéljük.
http://tgy-magazin.hu/psziche/pozitiv-pszichologia
A pozitív pszichológia és a boldogságtudomány
Mi a pozitív pszichológia?
Ha találkozol ezzel a kifejezéssel, biztosan egy smiley jel ugrik be, és úgy gondolhatod, ez a tudományág nem lehet más, mint pozitív dolgok vizsgálata. Minden, ami örömöt és boldogságot hoz az életünkbe. A valóságban ez a kép a smiley jelnél picit árnyaltabb. Nézzük meg, mit is jelent pontosan:
A pozitív pszichológia egy igen fiatal ága a pszichológiának,
kutatásai fókuszában a boldogság áll, pontosabban fogalmazva olyan módszerek kidolgozása, és viselkedések megfigyelése, amivel tartósan boldogabbá válhatunk.
"Úgy véljük, hogy a pozitív emberi tevékenység pszichológiája fejlődése során tudományos megértésre talál, és hatásos beavatkozást fog jelenteni az egyének, családok és közösségek gyarapításához" - határozta meg a Pozitív Pszichológiát Martin Seligman és Csikszentmihályi Mihály. (Seligman, Martin E.P., Csíkszentmihályi Mihály (2000.) „Positive Psychology: An Introduction”. American Psychologist)
A kezdetek:
Több humanista pszichológus –
Carl Rogers, Abraham Maslow, Erich Fromm - kutattak és dolgoztak ki elméleteket, gyakorlatokat az emberi boldogságra vonatkozóan. Ők voltak a pozitív pszichológia ún. úttörő kutatói. (A pozitív pszichológia mint kifejezés Abraham Maslowtól származik az 1954-ben megjelent "Motiváció és személyiség" c. könyvéből.)
1950-es évektől kezdődően elkezdődött a pszichológiában egy irányzat, ami kimondja:
nemcsak az a feladata a tudománynak, hogy betegségeket meggyógyítson,
hanem, hogy az emberek még boldogabban tudják élni az életüket. (Dianne Hales „An Invitation to Health, Brief: Psychological Well-Being 2010-2011 Edition”)
1998-ban aztán Martin Seligman, Michael Frish pszichológusok újra elkezdtek a témával foglalkozni, kutatni, előadásokat, kurzusokat tartani a pozitív pszichológia témakörében. (Ben-Shahar, Ben (2007) "Happier - Learn the Secrets to Daily Joy and Lasting Fulfillment")
Well-being - azaz Jól-lét kutatások:
A pozitív pszichológia vizsgálati fókuszában nem a pszichés problémák állnak,
sokkal inkább olyan mintákat keres, amelyek segítik minden ember számára az elégedettség, a jól-lét elérését.
Kimondja: az emberi pszichét nem betegségei, hanem a boldogságra való képessége alapján érdemes megközelíteni!
Martin Seligman - a pozitív pszichológia atyja –
a jó életet úgy írta le, mint amely során „a saját erősségeink révén nap mint nap autentikus boldogságot és bőséges örömet élünk meg”.
Martin Seligman a Pozitív pszchológiáról:
https://pb.tedcdn.com/assets/player/flash_hls/player_4_01_002.swf
Módszerek
A pozitív pszichológiában a kutatás tárgyát
- az öröm állapota vagy áramlása (flow),
- az ember értékei,
- erősségei,
- erényei,
- tehetségei alkotják,
- továbbá társadalmi rendszerek és
- intézmények hatása ezekre.
A pozitív pszichológusokat négy téma foglalkoztatja:
1.pozitív tapasztalatok
- tartós jellemvonások
- pozitív kapcsolatok
- pozitív intézmények
A „boldogság” több különböző érzelmi és szellemi jelenséget foglal magában. Számos kutatás dolgozott ki különböző értékeléseket, egyik leghíresebb ezek közül Ed Diener elégedettségi skálája.
(Wallis, Claudia. „Science of Happiness: New Research on Mood, Satisfaction”, TIME 2005)
A „boldogság” megfogalmazásában Daniel Kahneman pszichológus egészen egyedi megközelítést alkalmaz: a „tapasztalati én” és az „emlékező én” által észlelt boldogság megkülönböztetését kutatja.
Daniel Kahneman: A tapasztalat kontra emlékezet rejtély
A Nobel-díjas Daniel Kahneman bemutatja, hogy a „tapasztaló énünk” és az emlékező énünk” mennyire különbözően érzékeli a boldogságot. https://pb.tedcdn.com/assets/player/flash_hls/player_4_01_002.swf
A pozitív pszichológia három kérdést vizsgál
A pozitív pszichológia három kérdést vizsgál:
- pozitív érzések,
- pozitív egyéni tulajdonságok és
- pozitív intézmények.
- A pozitív érzések lényege, hogy az egyén elégedett a múltjával, boldog a jelenben, és reménykedik a jövőben.
- A pozitív egyéni tulajdonságok az egyén erősségeit és erényeit ölelik fel.
- Végül a pozitív intézmények az emberi közösség szintjén teszik élhetőbbé a társadalmat.
Az 1998-as születése óta a pozitív pszichológiában több millió dollárt fektettek kutatásba, számtalan tudományos írást jelentettek meg, több mesteri és doktori programot indítottak, és az ágazat számos tudományos újításban játszott szerepet.
Az International Positive Psychology Association (Nemzetközi Pozitív Pszichológiai Társaság – IPPA) egy nemrég alapított szervezet, amelynek több ezer tagja van 80 különböző országban.
A pozitív pszichológia jelenlegi kutatói: Martin Seligman, Ed Diener, Csíkszentmihályi Mihály, Christopher Peterson, Carol Dweck, Barbara Fredrickson, Sonja Lyubomirsky, Kennon Sheldon, Jonathan Haidt, Shelley Taylor, C. R. Snyder, Robert Biswas-Diener, Albert Bandura, Charles S. Carver, Robert Emmons, Michael McCullough és Phil Zimbardo.
Forrás: http://boldogsagprogram.hu/a-pozitiv-pszichologia-es-a-boldogsagtudomany
Pozitív pszichológiai ízelítő
Csabai Krisztina 2016. október 26.
Tudtad, hogy a „pozitív pszichológia” kifejezést először Abraham Maslow használta a Motiváció és személyiség című könyvében 1954-ben?
46 évre rá, a 2000-es évek hajnalán a pozitív pszichológia újjászületett Amerikában, és azóta mi itt Európában is egyre kíváncsiabbak vagyunk az üzenetére, a tanulságaira.
Múlt – jelen – jövő
A pozitív pszichológiának bár rövid történelme, de annál hosszabb története van. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a kezdetek bizonyos szempontból egészen Arisztotelészig nyúlnak vissza. Olvassunk csak bele például az Eudémoszi Etikába, amely úgy azonosítja a boldogságot, mint az emberi tevékenység legfőbb célját!
Később olyan nagy nevek, mint a bevezetőben említett Maslow, vagy Carl Rogers is elmélkedett és alkotott a pozitív pszichológia irányzatának nagy kérdésfelvetéseihez kapcsolhatóan.
1970-ben megszületett Csíkszentmihályi Mihály világhírű munkája a Flow – az Áramlatélmény, a pozitív pszichológia egyik központi jelentőségű fogalma, de a mű kiteljesedése még 1990-ig váratott magára.
Ugyanebben az évben fordult Martin Seligman is – akit a pozitív pszichológia egyik alapító atyjának tartanak – a depresszió enyhítésének vizsgálatától a pozitív szemléletmód kutatása felé.
Ám a híres újjászületésre még 1998-ig várni kellett,
amikor is az imént említett Seligman az Amerikai Pszichológiai Társaság elnöke lett, és hivatali idejének központi témájává tette az emberek „pozitív működésének” tanulmányozását.
Mi pedig azóta egyre többet és többet foglalkozunk azzal, hogy mi is, és miben rejlik a boldogság.
Hogyan lehetünk boldogabbak? Hogyan kapcsolódik össze a siker és a boldogság?
Hogyan lehet még örömtelibb a munkánk? A vizsgálandó kérdések szüntelenül változnak és bővülnek, egyre szélesebb spektrumát vizsgálva az emberi lét mindennapjainak.
„Ha előre leszögezed, hogy úgyis kevesebb vagy, mint amire pedig adottságaid képessé tennének, figyelmeztetlek: egész életedben boldogtalan leszel.” Abraham Maslow
Napjaink TOP pozitív pszichológia nagykövetei – a teljességigénye nélkül
Éppen a napokban lesz egy éve, hogy a Boldogság Mesterkurzuson találkozhattunk Prof. Dr. Bagdy Emőkével és Prof. Dr. Sonja Lyubomirsky-vel, akiket azt hiszem, hogy túlzás nélkül tarthatunk a téma koronázatlan királynőinek.
Bagdy Emőke professzorasszony olyan könyveket adott nekünk, mint az „Utak önmagunkhoz” vagy a „Hogyan lehetnénk boldogabbak?”
amelyeket kötelező olvasmánynak írnék fel minden kifejezetten magyar szakirodalmat kereső érdeklődőnek, hiszen tudom, hogy sokan idegenkednek az amerikai tanulmányoktól és konklúzióktól, mondván, hogy azok ránk nem igazak, nálunk nem működnek. Ez a két könyv olyan letehetetlen lélekerősítő, amely garantált önelemzésre és önértelmezésre sarkall úgy, hogy közben betekintést enged a professzorasszony gondolataiba és varázslatos mélységű szakmai tapasztalatába.
Sonja Lyubomirsky-t pedig azoknak ajánlanám, akik nem idegenkednek az amerikai gondolkodóktól és kutatóktól sem. A „Boldogságmítoszok – Tények és tévhitek” című könyve után egészen biztos, hogy máshogy tekintünk majd a párkapcsolatok jelentőségére, a családunkkal kapcsolatos ki nem mondott félelmeinkre, a mindennél fontosabbnak hitt karrierünkre és az olyan nehéz élethelyzetekre is, mint a válás vagy az időskor. Azt hiszem, hogy ebben a könyvben mindenki talál valami olyan gondolatot, amely egy kicsit (vagy éppen nagyon) megváltoztathatja az életét.
A „Hogyan legyünk boldogok?” című könyv pedig már a fenntartható boldogsággal foglalkozik.
Ez a könyv nemcsak elmeséli nekünk a téma kutatásainak megállapításait,
hanem boldogságfokozó gyakorlati tanácsokkal is ellát. Olvasásra ajánlom minden olyan érdeklődőnek, akinek szüksége van egy kis laboratóriumhoz ahhoz, hogy meggyőzhető legyen.
És még néhány kedves szerző
Megszakadna a szívem, ha ez a cikk nem ejtene szót az egyik személyes példaképemről, Gretchen Rubinról.
Gretchen magát utcai boldogságkutatónak vallja, amelynél tökéletesebb megfogalmazást keresve sem találhatnánk a munkásságára. Megállapításai önmegfigyelésből és a mindennapi történések, emberek megfigyeléseiből születnek. Mielőtt a New York Times egyik bestsellerírónője lett, szakmai életútja a jogi pályán indult el.
Önmagában már ez is ösztönzően hathat minden a még „a helyét kereső” kedves olvasóra, hát még ha a kezébe veszi és elolvassa „Boldogságterv” című könyvét, amelyben egy évet tölthetünk el Gretchen mellett úgy, hogy közben megismerjük őt és általa magunkat is.
Ezt követően ne legyünk restek saját boldogságprojektbe kezdeni. és rászánni az időt az önmegfigyelésre, és ha szükséges, akkor a változtatásra!
Ha pedig szeretnétek megtudni, hogy hogyan tölthetitek ki a napjaitokat „Jobban, mint valaha”, akkor ajánlom az írónő második könyvét, amely a napjainkban divatos szokásmegváltoztatás témakörével foglalkozik.
„A boldog élethez az egyik legfontosabb képesség a jelen pillanatban maradás képessége.” Carl Rogers
Nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy a pozitív pszichológia feminin téma, így feltétlenül ajánlani szeretném Shawn Achor munkásságát is. Nem csak azért, mert ha valakit meghívnak a TED színpadára előadni (ahogy meghívták az amerikaiak számára kiejthetetlen névvel rendelkező Csíkszentmihályit és Martin Seligmant is), az már jelent valamit.
Shawn Achor író, boldogságszakértő sajátságos, könnyed stílusban foglalkozik a boldogsággal, mint versenyelőnnyel. Könyvében összeköti a munkát, a pozitív pszichológiát, a szokásokat, így több „boldogságlegyet” üthetünk egy csapásra 272 oldal elolvasásával. Célja, hogy a tudomány és a mindennapi felhasználhatóság közötti szakadékot egy szórakoztató híddal összekösse a mindennapi érdeklődők, járókelők számára. Javaslom minden olyan leendő olvasó számára tanulmányozásra, akik referenciaként csak a Harvard egyetemet fogadják el, hiszen Shawn részt vett az egyetem híres boldogságkurzusának megtervezésében is.
Ahogy azt Carl Gustav Jung mondta, „A boldog élet egy folyamat és nem létállapot”.
Ehhez a folyamathoz pedig segítségre lehet szükségünk.
Találjuk meg azt Amerikában, Európában, vagy éppen itthon, Magyarországon,
ne féljünk a tanulságokat alkalmazni és mesélni róla másoknak is,
hiszen ha csak egy valakinek segíteni tudunk, akkor már mi magunk is Boldogságkövetekké válhatunk.
http://boldogsagprogram.hu/pozitiv-pszichologiai-izelito
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szeretettel köszöntünk a Boldogságprogram blog oldalán.
Ezen az oldalon folyamatosan megosztjuk veled a legújabb boldogságtanulmányokat, továbbá hétről hétre életminőség jobbító, egészségmegőrző cikkeket olvashatsz.
Ismerd meg a 10 hónapos INGYENES boldogságprogramot!
A Boldogságprogram célja, hogy a boldogságtudomány eredményeit lefordítsa az emberek hétköznapi nyelvére és közérthető formában adja tovább egy bárki számára elvégezhető ingyenes program keretén belül azokat a gyakorlatokat, amelyek boldogságkutatók szerint hozzájárulnak a boldogságszintünk megnöveléséhez.
Ha Te is szeretnél részese lenni ennek a programnak,
amely minden napra feladatokat, havi munkafüzeteket tesz ingyenesen elérhetővé a számodra,
továbbá egy olyan közösségi oldalnak lehetsz a részese, ahol új barátokat, ismerősöket szerezhetsz magadnak, akkor kattints ide a regisztrációhoz >>
Pozitívitás és boldogság
A pozitív gondolkodás a boldogság mágnese. Ha valamire gondolsz, azt vonzani kezded. Ha gondolataid szépek, akkor szép dolgokat vonzol, míg ha pesszimistán látod a világot, akkor a tragédia lesz maga az életed. Változtasd meg, és boldog leszel!
„Ha reggel felkelek, azt mondom magamnak: Két lehetőséged van. Választhatsz, hogy jó- vagy rosszkedvű akarsz-e lenni.
Minden alkalommal, ha történik valami, magam választhatok, hogy elszenvedője legyek a helyzetnek, vagy tanuljak belőle.
Minden alkalommal, ha odajön valaki hozzám, hogy panaszkodjon, elfogadhatom a panaszkodását vagy felhívhatom a figyelmét az élet szépségeire.
Az élet csupa választási lehetőségből áll.
Te döntöd el, hogyan reagálsz a különböző helyzetekben. Választhatsz, hogy az emberek hogyan befolyásolják a hangulatod.” – az ismert internetes körlevél pozitív gondolkodó főhősének mondatai nagyon sok ember gondolkodását változtatták meg. A pozitív gondolkodás nagyszerű példája igen jó hatással van ránk. http://boldogsagprogram.hu/a-pozitiv-gondolkodas-12-pontja
Tedd fel a kérdést: Hogyan tudom megoldani ezt a problémát?
Ahelyett, hogy rágódnál a gondokon,
fogd fel ezeket kihívásként, és keress megoldási lehetőségeket!
Amire a figyelmünket irányítjuk, az fogja meghatározni az életünket.
Ami foglalkoztatja a gondolatainkat, az meghatározza a viselkedésünket. http://boldogsagprogram.hu/hogyan-lehetnenk-boldogabbak-es-elegedettebbek
Indítsd jól a reggeleket!
Morvai Dóra 2017. szeptember 5.
Kevesen vannak, akik reggelente könnyen kipattannak az ágyból, inkább minden percet kihasználnak a lustálkodásra, egy kicsit még hagyják csengeni a vekkert, aztán nagy kapkodás, rohanás lesz a vége. És aztán az utcán szembe jönnek velük a kedves, kipihent emberek, akik rájuk mosolyognak, és vidám köszöntik őket: Jó reggelt!
Ők vajon hogy csinálják?
Pozitív gondolatokkal a fejükben ébrednek
A boldogság döntés kérdése, és ez a döntés a fejben születik meg. Aki jó érzésekkel, kíváncsian várja a napot ahelyett, hogy elátkozza a reggelt, biztosan eredményesebb lesz ezen a napon is. Mi a titok? Keresd minden napban a jót, a szépet, és légy ezekért hálás! Rögtön jobban fog indulni a nap!
Tegnap peched volt? Ne hagyd, hogy ez lehúzzon, minden nap új lehetőség, és esély is arra, hogy boldogabb legyél! Minden nap egy új kezdet is egyben!
Gondold át a rád váró napot! Ha ez lenne életed utolsó napja, akkor is azt tennéd, amit mára terveztél? Valószínűleg nem, de próbáld meg kihozni minden napodból a lehető legjobbat!
Beosztják az idejüket
Ha mindent reggelre hagysz – legyen az a pakolás, virágöntözés, vasalás – garantált a rosszkedv és a nap rossz indulása. Biztos lesz valami, ami elmarad, vagy rosszul sikerül. Jobb, ha este mindent előkészítesz, és reggel inkább magaddal foglalkozz!
A sikeres, boldog emberek olvasnak
Vers vagy könyv, mindegy.
Az igazán boldog emberek reggel is olvasnak néhány percet.
Ez a rituálé nyugalmat sugároz, és rendszert hoz a reggelekbe. Sőt, kreatívabbak is lesznek tőle.
Sokat mennek a friss levegőre
A boldog emberek a reggeli autózás vagy buszozás helyett a gyaloglást választják, vagy utazás előtt tesznek néhány kört a ház körül, ha csak megtehetik, és lehetőségük van rá.
Már tettek is aznap valamit az egészségükért, javították a vérkeringésüket, megszabadultak egy adag stressztől. Utánozd őket!
Átélik és megélik a pillanatot
Ahelyett, hogy a munkába vezető úton a telefonjukat bámulnák, veszik a fáradságot arra, hogy figyeljenek a környezetükre, és észre vegyék az apró szépségeket. Nyitva tartják a szemüket, és valóban a fontos dolgokra figyelnek.
Így lesznek valóban boldogok. Erre te is képes vagy!
forrás: www.elle.de
Forrás: http://boldogsagprogram.hu/inditsd-jol-a-reggeleket
Tanuljunk a boldog emberektől!
Morvai Dóra 2017. szeptember 20.
Vannak olyan emberek, akik minden pillanatban boldognak tűnnek. De vajon hogy csinálják?
Mindenki boldog akar lenni, csak a nagy kérdés az, hogy hogyan?
Egy biztos, nem kell hozzá sem pénz, sem hatalom. Vegyünk példát azokról, akikről azt gondoljuk, hogy elégedettek az életükkel, és megtalálták a maguk boldogságát!
Mintaként tekinthetünk a viselkedésükre, mindennapi szokásaikra, az életünket nehezítő helyzetekhez való hozzáállásukra.
Mit csinálnak ők jobban vagy máshogy, mint mi?
Először is döntést hoztak arról, hogy boldogok lesznek
Minden a döntéssel kezdődik: vagy a rosszat látjuk a problémákban és a minket érő sorscsapásokban, vagy megpróbáljuk ezekben is az elrejtett jót keresni, és tudatosan pozitívan állunk a mindennapi feladatainkhoz. Könnyebb a problémákat kihívásként kezelni, így egyszerűbben fogjuk ezeket megoldani.
Pozitív emberekkel veszik körül magukat
Mutasd a barátaidat, és megmondom ki vagy – tartja a mondás, nem véletlenül!
Ha körülötted savanyú emberek és energiavámpírok nyüzsögnek, hamarosan te is egy leszel közülük.
A boldog emberek tudatosan optimista és boldog emberekkel veszik körül magukat.
Soha nem hasonlítják össze magukat másokkal
Abszolút emberi dolog, de sajnos nagyon mérgező is tud lenni, ha örökké a szomszédot, a barátokat vagy a párunkat lessük: ki jobb, szebb, okosabb vagy sikeresebb, mint mi. Ez aztán az igazi boldogsággyilkos gondolkodás! Mindenkinek megvannak a maga erősségei és gyengeségei, mindenki egyedi. Ezzel kell gazdálkodni, és ebből kell kihozni a legjobbat! Az irigység és a féltékenység csak károkat okoz nekünk. Még ha kezdetben a nehezünkre esik is, sokkal egyszerűbb lesz a dolgunk, ha csak magunkra koncentrálunk!
Vigyáznak az egészségükre
Ez a legfontosabb, amink csak van az életben. Ha a testünk jól működik, a lelkünk is könnyebben veszi az akadályokat, és ez fordítva is így van. A boldog emberek ügyelnek a fizikai állapotukra, jól bánnak a testükkel.
Ehhez hozzátartozik az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, a vitamindús ételek de néha bizony becsúszhat egy pár szelet csokoládé vagy tortaszelet is.
Követik az álmaikat
A boldog emberek nem várnak másoktól megerősítést, támogatást, hanem vállalják a tetteikért a felelősséget, és nem hagyják magukat letéríteni a céljukhoz vezető útról.
Ha mindig másoknak akarunk megfelelni, és a saját álmaink elé helyezzük az ő vágyaikat, ha hagyjuk, hogy mindig mások irányítsák az életünket, akkor hamarosan belefáradunk az egészbe, és megkeseredett emberekké válunk. Mások álmai nem a mi álmaink, éljük a saját életünket, és maradjunk hűségesek a saját elveinkhez!
A mindennapjaikhoz tartoznak a jótettek
Ha apró jó cselekedetekkel fűszerezzük meg a napjainkat, minden pillanattal közelebb kerülünk a saját boldogságunkhoz is.
Ha segítünk valakinek, vagy megajándékozzuk valami aprósággal, abban a pillanatban megemelkedik a mi boldogsághormonszintünk is.
Sokkal jobb érzés adni, mint kapni, hiszen ha „adunk” – időt, magunkat vagy akármi mást –, megerősödnek az emberi kapcsolataink.
Gyakran éreznek hálát
Szerelem, egészség, család, barátok, tető a fejünk felett, étel az asztalunkon – és még annyi mindent sorolhatnánk! Mindenkinek van valami olyan az életében, amiért hálás lehet. Ha képesek vagyunk arra, hogy hálát adjunk azért, amink van, már emlékeztettük is magunkat arra az „aprócska” tényre, hogy van okunk a boldogságra.
Elégedettebbek és boldogabbak lehetnek a mindennapjaink
A legfontosabb, hogy emlékeztessük magunkat arra:
Az életünk lehet boldog, szerencsés vagy szomorú, de a döntés és a választás a mi kezünkben van! Mi felelünk érte!
forrás: www.gesundheitstrend.netdoktor.at
Forrás. http://boldogsagprogram.hu/het-dolog-amit-a-boldog-emberek-tesznek
Arisztotelész az Eudémoszi Etikában, úgy azonosítja a boldogságot, mint az emberi tevékenység legfőbb célját!
A boldogságkutatás megmutatja, hogy aki „jó életre” vágyik, annak jót kell cselekednie.
Ha apró jó cselekedetekkel fűszerezzük meg a napjainkat, minden pillanattal közelebb kerülünk a saját boldogságunkhoz is.
Ha segítünk valakinek, vagy megajándékozzuk valami aprósággal, abban a pillanatban megemelkedik a mi boldogsághormonszintünk is.
ENERGIA
Az indiai „chardi kala” azt jelenti, megemelem az energiaszintem,
azaz felvértezem magam erővel, hogy legyőzzem a félelmeket és a fájdalmat.
Figyelek arra, hogy lendülettel kezdjem a napjaimat.
Megosztom tapasztalataimat a körülöttem lévőkkel,
és ezáltal igyekszem fellelkesíteni őket is.
Mindig előre elképzelem az előttem álló fontos eseményeket – ennek hatására a napom nemcsak jól alakul, hanem a tudatos jelenlétem is fokozódik.
ÉRTÉKEK
Amikor néha előfordul, hogy feszült, ideges vagy mérges vagyok,
átgondolom és megerősítem magamban,
hogy melyek a számomra fontos értékek.
Például mindennap, mielőtt találkozom a klienseimmel vagy a kollégáimmal,
emlékeztetem magam a számomra legfontosabb normákra: a szenvedélyre, a kihívásra és a küldetésre.
Azáltal, hogy felismerem és megerősítem a belső értékeimet,
csökkenteni tudom a stresszre adott reakció mértékét. (Paul Pahil)
Forrás és a teljes cikk: http://noklapja.nlcafe.hu/psziche/2017/07/24/10-eletbolcsesseg-paul-pahiltol/
A Chardi Kala hagyományai szerint neveltek fel, ami megemelt energiaszintet jelent, - és ők maguk is gyakorolták azt, nyitottak voltak az emberek felé, így az én boldogságfelfogásom nagyban támaszkodik arra, amit gyerekkoromban láttam.
Azt is jelenti, hogy amikor nehézségek érnek, akkor emelkedsz, felülemelkedsz a félelmeiden és a fájdalmadon,
hogy várakozással tekintesz a napod elébe,
és ha vége van, megünnepled az elmúlt napot,
a nap során pedig kedvességgel fordulsz az emberek felé, és segíted a nehézségekkel küzdőket.
A valóságban az élet minősége nem függ közvetlenül attól,
hogy mink van
vagy mit gondolnak rólunk mások.
Ha van valaminek egyáltalán szerepe ebben, akkor annak,
hogy mi hogyan érezzük magunkat
és mit gondolunk arról,
ami történik velünk.
Hogy az életünket jobbá tegyük, az élményeinket kell jobbá tenni.
Rájöttem, hogy a pozitivitás a legtöbb ember számára olyan, mint “új nyelvet tanulni”.
Mindenki tud tanulni, de időbe telik kifejleszteni a pozitivitás igazi „gondolkodásmódját”.
Hasonlóképpen gondolhatod azt is, hogy jók a kilátásaid
és megláthatod a fejlődés lehetőségeit.
Választanod kell, és az elméd fogja kialakítani azt,
hogy hogyan alakuljanak az események, és nem fordítva.
Az legyen középpontban,
hogy miként fejleszd az elméd és a készségeidet,
hogy mutass törődést mások irányába,
alakíts ki társas kapcsolatokat, tekints magadra és az életedre új szemszögből.
Továbbá fontos, hogy érdeklődőbb legyél és legyen benned remény, inspiráció és érezd magad egynek világgal.
Azt is lényeges, hogy átjárjon a hála érzése és jobban tudd értékelni azokat a dolgokat amelyek jelen vannak az életedben.
A legfontosabb dolog az, hogy rájöjjél arra, hogy szükséged van a változásra,
hogy létrehozd te magad azt a változást, amit látni szeretnél.
Ahelyett, hogy panaszkodnál a rossz dolgok miatt, hozd létre és tápláld a hajlandóságot a változtatás szükségessége iránt.
Például, én brit karate bajnok akartam lenni és végül ez hozzásegített ahhoz, hogy gyerekeknek és felnőtteknek segítsek abban, hogy ők is bajnokok legyenek. Az első, célt adott nekem, a második pedig életcélt és értelmet adott az életemnek.
Olyan tevékenységeket kell űznünk,
amelyek értelmet és célt adnak az életünknek,
amelyek érdekelnek bennünket, amelyek által használjuk az intelligenciáinkat és tehetségünket,
mert ezáltal tudjuk kifejleszteni a “pozitivitás gondolkodásmódját”.
Azt akarjuk elérni, hogy egyre több és több egyén és közösség
használja azt a belső erőt, amivel rendelkezik.
Így újfajta éberséget hozhatunk létre, amit megtaníthatunk az embereknek egy élvezetesebb, non-lineáris módon – és a visszajelzések azt mutatják, hogy a magyarok nyitottak a holisztikus jóllétre.
“Pozitív Pszichológia” tudománya egy fejlettebb tudomány mint a többi megközelítés.
Például, más megközelítések inkább deficit megközelítést alkalmaznak,
és inkább arra fókuszálnak, hogy mi a baj.
Sajnos ez a folyamat túl sokáig tart és legtöbbször eredménytelen.
A pozitív pszichológia arra koncentrál,
hogy megvizsgálja a pozitív érzelmek és állapotok jótékony hatását.
Időről időre megmutatják, hogy
a nagyobb pozitivitás idővel számos tartós belső erőforrást fejleszt ki
- (kognitív flexibilitást,
- érzelmi ellenállóképességet,
- jobb szociális kapcsolatokat
- és egészséget,
- valamint kreativitást).
A kutatások azt mutatják, hogy az emberek jobban élvezik az életüket és így akár kilenc évvel is tovább élhetnek.
Miközben a legtöbb ember egészen rendben van,
miért koncentráljunk tehát a gyengeségeikre az erősségeik helyett?
Ha arra figyelsz, mi a rossz,
attól nem fogsz virágozni.
Mert valaki gyengeségeit felismerni nagyon könnyű,
míg ahhoz, hogy észre vedd
és értékelni tudd valakinek az erősségeit, a jelenben kell lenned, figyelned és kérdezned kell
– jóval élvezetesebb folyamat ez.
Ha valakinek a gyengeségeire koncentrálunk, 25%-kal rosszabbul teljesít,
míg ha az erősségeire, akkor jobban, mégpedig 35%-kal!
Nem kell atomfizikusnak lenni, hogy felmérjük, melyik a jobb.
Mindemellett soha senki nem lesz kimagasló semmiben,
ha nem használja az erősségeit.
- Aztán meg kell értenünk, ki ez az ember, ki az „autentikus én”.
Majd szükségünk van egy célra,
aminek köze van az autentikus énhez, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy
rá kell jöjjünk, ki ez az ember valójában,
és kivé akar válni – ez nem feltétlenül az, amit először állít.
- Ez után létre kell hoznunk a támogatás hálóját, mert az ellenállóképesség, a lelki állóképesség kulcsfontosságú.
A lelki állóképesség alatt az összes belső és külső forrást értem, amivel egy ember rendelkezik:
az energiája, az intelligenciája, a szív- és érrendszere, de a környezete is, mind olyan forrás, ami segít megküzdenie az élet kihívásaival.
A jó lelki állóképességű emberek, ha valami rossz dolog történik velük, ugyanúgy mélyre tudnak zuhanni, megtapasztalják a szomorúságot, a depressziót, a negatív érzelmeket, de képesek hamar újra visszatérni ebből. Akiknek viszont nincs meg ez a fajta állóképessége, az lent marad.
- A következő dolog a growth mindset, azaz fejlődő szemlélet: a képesség, hogy amikor valami negatív történik, azt át tudd keretezni és azt mondani, „jó, hogy ez így történt, mert most megtanulhatok valami újat”. A fejlődő szemlélet elfogadja, sőt üdvözli a kihívásokat.
- A következő dolog, hogy azt akarjuk elérni, hogy az emberek rendszeresen használják az erősségeiket.
Nem csak esténként, vagy hétvégente, hanem minden egyes nap.
Mert ha az erősségeidet használod, akkor jobban teljesítesz, és gyorsabb is vagy.
Így képes leszel a sikereidre építeni, ami szintén kulcstényező az optimalitáshoz, csakúgy, mint a jelenben lét.
Magyarországon nem erősségalapú rendszer működik, ezt adatokkal tudom alátámasztani.
Tudtam, hogyha használom ezeket az erősségeket, hiteles, teljes és ellenálló leszek,
ezenkívül fejlődik a személyiségem is,
illetve elérem a céljaimat.
Mit ért virágzás alatt?
A virágzás állapota az, amikor gyakran élünk át pozitív érzelmeket, és ritkán negatívakat.
Ez akkor történik, amikor az emberek rendelkeznek azzal az „érzelmi üzemanyaggal”, ami ahhoz kell, hogy
- értelemmel és céllal bíró tevékenységekben vegyenek részt,
- hogy bevonódjanak, amikor olyan környezetben vannak, ahol értékelik őket,
- és alkalmuk van konstruktív módon fejleszteni az önbizalmukat.
A virágzás öt elemből áll:
- pozitív érzelmek,
- bevonódás,
- támogató kapcsolatok,
- értelem,
- és vágy a teljesítményre.
A nem virágzók többször élnek át undort, szomorúságot, gyűlöletet, bűntudatot, félelmet és megvetést, mint virágzó társaik,
Rengeteg bizonyíték támasztja alá, hogy az emberek,
akik pénzzel, idővel, munkával támogatnak másokat, azok elégedettebbek az életükkel.
A pozitív pszichológia kutatói felfedezték, hogy azok az egyének,
akik úgy érzik, célja és értelme van az életüknek,
kevesebb fájdalmat és szorongást élnek át,
mint azok, akik nem látnak ilyen célt vagy értelmet, illetve ritkábban lesznek depressziósak vagy szerhasználók.
Az előnyök pedig nem csak a testi egészségről szólnak: ez a fajta „küldetéstudat” energiát ad az embereknek, erősíti a kreativitásukat, az intellektuális bevonódást és a kíváncsiságot.
Természetesen tudom, hogy
a boldogságunk ötven százalékban a genetikán múlik, ám a genetikát nagyon nagyban befolyásolja a környezet, mindkét irányban.
A gond az, hogy amikor negatív érzelmeink vannak, akkor az állati agy, a hüllő agy nagyon aktív lesz, és képzelheti, hogyan kezdjük látni magunk körül a világot. Fenyegetést, potenciális veszélyt látunk mindenütt, miközben, amikor az agyunk nem állatként működik, akkor nyugodtak vagyunk, biztonságban érezzük magunkat és a jelenben vagyunk – egészen más világ ez.
A biokémiánk határozza meg, hogyan látjuk a világot, a propagandát, vagy a gyűlölet bátorítását.
Mindannyiunknak vannak eszközök a kezében, és ez adja meg a lelki állóképességünket.
Van egy „boldogságtemplomom”,
- melynek egyik oszlopa természetesen a lelki állóképesség,
- egy másik pedig az életem értelme: hogy miért vagyok itt, miért teszem azt, amit teszek, hogyan bánok az emberekkel.
- Egy harmadik oszlop az erény,
- az utolsó pedig a jóllét, ami nélkül nem lehetek boldog.
Azt is észrevettem, hogy a magyarok, akikkel találkozom,
nem kezelik túl jól az érzelmeiket,
- szigorúak magukhoz és másoknak is nehezen bocsátanak meg,
- túlságosan a múltba révednek, vagy hamis reményeket kergetnek.
- A környezetet negatív légkör uralja, és a legtöbben félnek hibázni.
- A legtöbb magyar alulértékeli saját magát,
mivel túl sok negatív visszajelzést kapnak
és közel sem elég pozitívot
mind a vezetőik, mind a szüleik, mind a párjuk, mind a tanáraik részéről.
- Az oktatási rendszer messze túl deficitalapú,
ami negatívan befolyásolja a diákok önbizalmát és jóllétét. - A diákok túl sok időt töltenek a gyengeségeik erősítésével,
ami rontja a teljesítményüket, önhatékonyságukat és rombolja a lelki állóképességüket.
Sajnos egy Európa boldogságszintjét vizsgáló kutatás szerint a magyarok 92%-a nem „virul”.
Aki „virul”, az gyakran él meg pozitív érzelmeket,
és jól működik a mindennapokban.
Azaz önálló, ért valamihez,
világos céljai
és minőségi kapcsolatai vannak.
Úgy tűnik, a magyarok nagy része külső tényezőkre figyel, mint például a történelmük, a jelenlegi politikai kérdések és az anyagi dolgok.
Nagyon sokan arra fókuszálnak, ami hiányzik.
Amikor beszélgettem velük, gyakran mondták, hogy „nincs tengerünk”, „mi valaha egy nagy ország voltunk”, „birodalmunk volt”, „nem keresünk eleget”, „másoknak könnyebb”, „nekem sokkal nehezebb”.
Ez a gondolkodásmód még nehezebbé teszi, hogy elégedettek és nyugodtak legyenek.
– Ezzel azt mondja, hogy lehetünk boldogok akkor is, ha az életünk egy problémahalmaz? Elviselhetetlen a főnök, a párkapcsolatunk épphogy döcög, és a gyerekek is próbára teszik az idegeinket. Lehet így elégedettnek lenni?
Mindenkinek vannak gondjai,
a kérdés csak az, hogyan látjuk és hogyan kezeljük őket.
Az kell, hogy elsajátítsunk egy másfajta,
azaz értékelő hozzáállást.
Minden helyzetben meg kell találni a pozitív kivételeket. Például gondoljuk végig, mikor nem elviselhetetlen a főnökünk.
Ha feltárjuk ezeket a helyzeteket, azzal már részben meg is oldottuk őket, hiszen máris megjelenik bennünk egy pozitív érzelem, a remény. Ez már elég lehet ahhoz, hogy meglássuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel javíthatunk a viszonyon.
Szemléletmód-váltás szükséges:
hogy a probléma helyett a megoldásra fókuszáljunk.
– Tehát csak annyi a baj, hogy rossz helyen keressük a jót, az örömtelit?
– Egy kutatás szerint a boldogság 50%-ban a genetikától függ. A jó hír az, hogy a további 50% a mi kezünkben van.
Ebből 40% a tudatos pozitív cselekedeteknek tudható be, 10% pedig az életkörülményeinknek (például az anyagi helyzetünknek).
Sajnos a legtöbb ember erre a 10%-ra koncentrál, pedig a boldogságnak ez csak egy apró szelete.
– Milyen tudatos pozitív cselekedetekkel tehetjük magunkat boldogabbá?
– Egy módja, ha megtaláljuk az életfeladatunkat.
Ilyenkor úgy érezzük, hogy a valódi énünk cselekszik.
A munka, amit végzünk, könnyűnek tűnik, és elveszítjük az egónk irányítását.
Mély elégedettséget érzünk, és bármeddig tudnánk végezni az adott tevékenységet, mivel az feltölt minket.
Mindezt másokkal is meg akarjuk osztani, egy részét akár ingyen is. Én például a Budapesti Boldogság Hetet saját költségemre szerveztem 2014-ben és 2015-ben.
– Ez alapvetően rólunk szól: de mi a helyzet a kapcsolatainkkal? Közeledik a karácsony, amikor egyre több figyelmet fordítunk a hozzánk közel álló emberekre is. Hogyan őrizzük meg ezt az odafigyelést az év többi időszakában?
- Először is törekedjünk jobban önmagunk szeretetére,
- és időnként szánjunk időt az elcsendesedésre.
A virágzó kapcsolatokban 5:1 a pozitív és a negatív kölcsönhatások aránya.
Ez azt jelenti, hogy minden negatív kölcsönhatást ötször több pozitív kölcsönhatással kell ellensúlyoznunk.
Ha egy párkapcsolatban kritizálják egymást,
folyamatosan negatív visszajelzéseket adnak a másiknak,
nem támogatják a párjukat,
nem fejezik ki az iránta érzett szeretetüket és megbecsülésüket,
vagy érdektelenek a partnerükkel szemben, a kapcsolat kibillen az egyensúlyából.
Az én személyes tapasztalatom, hogy a legtöbb párnál 2:1 a pozitív és a negatív megnyilvánulások aránya.
– Tehát mondhatjuk azt, hogy a boldogság egy szokás? Egy napi cselekvés?
– A boldogság életmódváltást követel. Rendszeresen, kis adagokban kell belevinnünk a jó dolgokat az életünkbe.
A kis dózisú pozitív érzelmek idővel nyitottá tesznek minket, és megváltoztatják a világlátásunkat.
Ha minden nap csinálunk valami olyasmit,
ami előhozza belőlünk
a hála, az inspiráció, az öröm és a szeretet érzését,
az békésebbé, örömtelibbét teszi az életünket.
Források: http://ridikulmagazin.hu/cikk-a-boldogsag-eletmodvaltast-kovetel.htm
http://24.hu/kultura/2017/11/02/a-magyarok-kivaloan-tudnak-kritizalni-de-ennek-nem-kell-igy-maradnia/
http://feelingmagazin.hu/boldogsagbomba-avagy-beszelgetes-paul-pahil-nemzetkozi-optimalitas-coach-al/
Paul Pahil – Pozitív pszichológia - Boldogság
Az indiai származású brit pozitív pszichológus 2004-óta él Magyarországon,
és elhivatottan tevékenykedik azért, hogy megtanítson minket a boldogabb életre.
Idén szeptemberben már negyedjére szervezi meg a Budapesti Boldogság Hét elnevezésű ingyenes rendezvényt.
ENERGIA
Az indiai „chardi kala” azt jelenti, megemelem az energiaszintem, azaz felvértezem magam erővel, hogy legyőzzem a félelmeket és a fájdalmat. Figyelek arra, hogy lendülettel kezdjem a napjaimat.
Megosztom tapasztalataimat a körülöttem lévőkkel, és ezáltal igyekszem fellelkesíteni őket is.
Mindig előre elképzelem az előttem álló fontos eseményeket – ennek hatására a napom nemcsak jól alakul, hanem a tudatos jelenlétem is fokozódik.
ÉRTÉKEK
Amikor néha előfordul, hogy feszült, ideges vagy mérges vagyok, átgondolom és megerősítem magamban, hogy melyek a számomra fontos értékek.
Például mindennap, mielőtt találkozom a klienseimmel vagy a kollégáimmal, emlékeztetem magam a számomra legfontosabb normákra: a szenvedélyre, a kihívásra és a küldetésre.
Azáltal, hogy felismerem és megerősítem a belső értékeimet, csökkenteni tudom a stresszre adott reakció mértékét. (Paul Pahil)
Forrás és a teljes cikk: http://noklapja.nlcafe.hu/psziche/2017/07/24/10-eletbolcsesseg-paul-pahiltol/
A magyarok kiválóan tudnak kritizálni, de ennek nem kell így maradnia
Bodnár Judit Lola hypevadász. 2017. 11. 02. 19:05
Paul Pahil pozitív pszichológus a flow-elmélet atyjától, Csíkszentmihályi Mihálytól tanult. Tíz éve él Magyarországon,
és még mindig meg van győződve,
hogy képesek vagyunk arra,
hogy elhagyjuk a panaszkultúrát és végre boldogok legyünk.
Több helyütt úgy nemzetközi optimalitás coach-nak nevezik. Mit jelent ez?
Először sportpszichológiát tanultam, majd szervezetpszichológiát, aztán huszonkét éves korom körül elkezdtem szervezetpszichológusként dolgozni a British Airwaysnél. A feladatom az volt a csapatban, hogy a pilóták és a légiutas-kísérők képzését megtervezzem és fejlesszem. Hét évig foglalkoztam ezzel, legalább harmincféle kultúrából származó emberekkel, jó alapot adott, hogy egy profi cégnél dolgozhattam, amely elfogadja a kultúrák különbözőségét. Aztán a brit belügyminisztériumnál lettem a képzések és fejlesztések vezetője.
Ekkor támadt az ötletem, hogy létrehozzak egy új motivációs rendszert különböző kultúrákból származó embereknek. Egy évvel később jött létre ez a rendszer, az optimalitás coaching, ami gyakorlatilag a pozitív pszichológia tudományát vegyíti a sportpszichológiával.
Budapestre 2007-ben költöztem, mert úgy éreztem, hogy valami többre vágyok, mint a munka: mivel mindig jó állásaim voltak, másfajta életet szerettem volna, függetlenséget. Azóta, az elmúlt tíz évben több mint harminc magyar vállalattal, nyolc különféle iparág háromezerötszáz alkalmazottjával dolgoztam,
így amikor állítok valamit a magyar emberekről, vagy arról, hogy érzik magukat a magyar vezetők,
mik a magyarok legpozitívabb, legnegatívabb érzései, azt mind adatokkal, bizonyítékokkal tudom alátámasztani.
Azt gondolom, ez a fajta adat ismeretlen az emberek számára, és szeretném, hogy tudjanak ezekről.
Mitől függ az optimalitás?
Egész sor faktoron múlik.
- Személyes szinten magában foglalja az egyén hajlandóságát a változásra.
Mert ha nem akarsz változni, mindegy, mennyire vagyok jó, nem tudok veled dolgozni.
- Aztán meg kell értenünk, ki ez az ember, ki az „autentikus én”.
Majd szükségünk van egy célra,
aminek köze van az autentikus énhez, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy
rá kell jöjjünk, ki ez az ember valójában,
és kivé akar válni – ez nem feltétlenül az, amit először állít.
- Ez után létre kell hoznunk a támogatás hálóját, mert az ellenállóképesség, a lelki állóképesség kulcsfontosságú.
A lelki állóképesség alatt az összes belső és külső forrást értem, amivel egy ember rendelkezik:
az energiája, az intelligenciája, a szív- és érrendszere, de a környezete is, mind olyan forrás, ami segít megküzdenie az élet kihívásaival.
A jó lelki állóképességű emberek, ha valami rossz dolog történik velük, ugyanúgy mélyre tudnak zuhanni, megtapasztalják a szomorúságot, a depressziót, a negatív érzelmeket, de képesek hamar újra visszatérni ebből. Akiknek viszont nincs meg ez a fajta állóképessége, az lent marad.
- A következő dolog a growth mindset, azaz fejlődő szemlélet: a képesség, hogy amikor valami negatív történik, azt át tudd keretezni és azt mondani, „jó, hogy ez így történt, mert most megtanulhatok valami újat”. A fejlődő szemlélet elfogadja, sőt üdvözli a kihívásokat.
- A következő dolog, hogy azt akarjuk elérni, hogy az emberek rendszeresen használják az erősségeiket.
Nem csak esténként, vagy hétvégente, hanem minden egyes nap.
Mert ha az erősségeidet használod, akkor jobban teljesítesz, és gyorsabb is vagy.
Így képes leszel a sikereidre építeni, ami szintén kulcstényező az optimalitáshoz, csakúgy, mint a jelenben lét.
Magyarországon nem erősségalapú rendszer működik, ezt adatokkal tudom alátámasztani.
Miért van ez így?
Mert valaki gyengeségeit felismerni nagyon könnyű,
míg ahhoz, hogy észre vedd
és értékelni tudd valakinek az erősségeit, a jelenben kell lenned, figyelned és kérdezned kell
– jóval élvezetesebb folyamat ez, viszont jóval időigényesebb is.
És képzelheti: a tanároknak, szülőknek, vezetőknek nincs ideje erre – legalábbis ezt hiszik.
A gond ezzel az, hogy
ha valakinek a gyengeségeire koncentrálunk, 25%-kal rosszabbul teljesít,
míg ha az erősségeire, akkor jobban, mégpedig 35%-kal!
Nem kell atomfizikusnak lenni, hogy felmérjük, melyik a jobb.
Mindemellett soha senki nem lesz kimagasló semmiben,
ha nem használja az erősségeit, a legjobb, amit elérhet, az átlagosság, ezt hívjuk a középszerűség átkának. Ez persze nem jelenti azt, hogy ignorálni kell a gyengeségekeinket, csak, hogy valamiféle egyensúlyra kell törekednünk.
Hogyan fért össze ez a nyugati pszichológia indiai gyökereivel?
A szüleim Pandzsábból származnak, ez India északi része.
Ők a Chardi Kala hagyományai szerint neveltek fel, ami megemelt energiaszintet jelent.
Azt is jelenti, hogy amikor nehézségek érnek, akkor emelkedsz, felülemelkedsz a félelmeiden és a fájdalmadon,
hogy várakozással tekintesz a napod elébe,
és ha vége van, megünnepled az elmúlt napot,
a nap során pedig kedvességgel fordulsz az emberek felé, és segíted a nehézségekkel küzdőket.
Engem tehát így neveltek – az angolszász Angliában.
Meg aztán, ha a Chardi Kaláról hallasz, akkor rájössz, hogy nem annyira különbözik a pozitív pszichológiától.
Mondhatjuk, hogy a pozitív pszichológia nyugati,
bár Seligman, Csíkszentmihályi és Peterson professzor
megvizsgálta
az összes vallás szent könyveit és az összes létező pszichológiai irányzatot,
és szintetizálta azokat,
emellett pedig összekapcsolta a pozitív pszichológiát a görög civilizációval, Arisztotelésszel, Platónnal és Szókratésszel.
Tehát mondhatjuk, hogy nyugati pszichológia, de nem valami új. Eredetileg, az első világháború előtt a pszichológia a kiválóságról szólt, de aztán a két világháború miatt elkezdtünk arra figyelni, mi ma baj az emberekkel.
Miközben a legtöbb ember egészen rendben van,
miért koncentráljunk tehát a gyengeségeikre az erősségeik helyett?
Ha arra figyelsz, mi a rossz,
attól nem fogsz virágozni.
Mit ért virágzás alatt?
A virágzás állapota az, amikor gyakran élünk át pozitív érzelmeket, és ritkán negatívakat.
Ez akkor történik, amikor az emberek rendelkeznek azzal az „érzelmi üzemanyaggal”, ami ahhoz kell, hogy
- értelemmel és céllal bíró tevékenységekben vegyenek részt,
- hogy bevonódjanak, amikor olyan környezetben vannak, ahol értékelik őket,
- és alkalmuk van konstruktív módon fejleszteni az önbizalmukat.
Virágozni annyit tesz, hogy a legjobb formánkban lenni, amikor pedig az egyén virágzik, azzal a társadalom is nyer,
- mert kevesebb az öngyilkosság,
- kevesebben betegek,
- többen egészségesek,
- kreatívak,
- ellenállóak,
- az emberek kilenc évvel tovább élnek,
- erősebb a kardiovaszkuláris rendszerük,
- több barátjuk van,
- több pénzük,
- kapcsolatuk
– és ezek bizonyítékokon alapuló, kutatásokkal alátámasztott tények.
A virágzás öt elemből áll:
- pozitív érzelmek,
- bevonódás,
- támogató kapcsolatok,
- értelem,
- és vágy a teljesítményre.
Hogy állnak ezen a fronton a magyarok? Virágoznak?
A legtöbb magyar, úgy tűnik, túlságosan a teljesítményre koncentrál az elemek közül, és a legtöbb magyar vezető támogatja ezt a hozzáállást.
A magyar dolgozók nyolcvanöt százaléka nincs tisztában a saját erősségeivel!
Miközben a gyengeségeiket nagyon is ismerik,
hetvenöt százalékuk pedig saját bevallása szerint a munkaidő nagy részét olyan tevékenységgel tölti, amely kimeríti.
Sokkal nagyobb egyensúlyra lenne szükség, csapatmunkával és együttműködéssel, mert jelenleg a magyar dolgozók meg sem közelítik a teljes potenciáljukat.
Az egész régióban alacsony a virágzás szintje, és
az összes magyar dolgozó ember között mindössze tíz százalék van, aki virágzást él meg.
A nem virágzók többször élnek át undort, szomorúságot, gyűlöletet, bűntudatot, félelmet és megvetést, mint virágzó társaik, akik ugyanakkor, érdekes módon magasabb stressz-szintről számolnak be – ám, köszönhetően magasabb vitalitásuknak, ellenállásuknak és hatékonyságuknak, hamar túlteszik magukat a stresszen.
Most kezdjük el azt kutatni, ahelyett, hogy mi a baj az emberekkel, hogy milyen előnyei vannak, ha kíváncsiak vagyunk,
ha használjuk az erősségeinket és a szeretetet a mindennapi életünkben – fedezzük fel ennek a tudományát!
A pozitív pszichológia azt kérdezi, miért azt keressük, mi teszi beteggé az embereket? Miért nem azt, mitől lesznek egészségesek?
Ugyanakkor, ha jól sejtem, a pozitív pszichológiát nem szabad összekeverni a pozitív gondolkodással.
Így van. A legtöbb ember hajlamos összekeverni ezt a kettőt.
Holott ez a két dolog nagyon különböző, mert,
szemben a pozitív gondolkodással, a pozitív pszichológia nem állítja azt, hogy hagyjuk figyelmen kívül a negatívumokat.
Mi úgy gondoljuk, a negatív érzelmek is fontosak, így nem ignorálhatjuk azokat, mert ez is része a létezésünknek, és főleg, meg kutatásokból tudjuk, hogy a nehézségek megélése értelmet és célt ad nekünk,
az értelmes cél pedig boldogabbá tesz azáltal, hogy karakteresebbé tesz,
segít kevesebbet szorongani, hamarabb felépülni a betegségekből, így hát miért is hagynánk ezeket figyelmen kívül?
Azt állítja – a Chardi Kala és a pozitív pszichológia alapján is –, hogy nyitottnak lenni az emberek szenvedésére, a segítségnyújtásra olyasmi, amire elengedhetetlenül szükségünk van az életünkben. Miközben Magyarországon a politikai propaganda azt mondja, ne törődjünk mások szenvedésével, ahhoz nekünk nincs közünk. Hogyan védekezhetünk a gyűlölet ilyen formáival szemben?
Először is, a legfontosabb, hogy némi perspektívával tekintsünk rá. Amikor Magyarországra jöttem, és például az asztalon hagytam a mobilom, az emberek azt mondták nekem, hogy tegyem el onnan, mert „ez itt Magyarország”, én meg nem értettem, miről beszélnek. Az elmúlt tíz évben, amióta itt élek, soha semmit nem loptak el tőlem. Mert nem erre koncentrálok. Amikor embereket látok, nem arra gondolok, hogy lopni fognak tőlem vagy megtámadnak majd – ilyen dolgok persze megtörténnek, de megtörténnek akárhol.
A gond az, hogy amikor negatív érzelmeink vannak, akkor az állati agy, a hüllő agy nagyon aktív lesz, és képzelheti, hogyan kezdjük látni magunk körül a világot. Fenyegetést, potenciális veszélyt látunk mindenütt, miközben, amikor az agyunk nem állatként működik, akkor nyugodtak vagyunk, biztonságban érezzük magunkat és a jelenben vagyunk – egészen más világ ez.
A biokémiánk határozza meg, hogyan látjuk a világot, a propagandát, vagy a gyűlölet bátorítását.
Emiatt azt gondolhatjuk, az emberek rosszak, a világ rossz,
miközben én inkább azt nézem, hogy tudnám ezt a világot egy picivel jobbá tenni.
Mindannyiunknak vannak eszközök a kezében, és ez adja meg a lelki állóképességünket.
A házban, ahol élek, lakik egy idős asszony, Marika néni, nyolcvan felett jár már és mégis, minden nap felsepri az udvart, összeszedi a lehullott faleveleket, kicsinosítja az udvart. Egyedül él, de nagyon jó kapcsolatot ápol a többi emberrel, és nagyon aktív.
Ez egy olyan példa, amit követhetünk.
Fel kell ismernünk, hogy a létezésünk egyetlen célja az, hogy másokat szolgáljunk, ahogy csak módunk van rá.
Így ahelyett, hogy azt gondolnám, nem lehetek boldog a világot uraló szenvedés mellett, megpróbálhatom megváltoztatni a nézőpontomat, és feltehetem a kérdést, mi az a legkisebb dolog, amivel a legnagyobb változást tudom elérni.
Marika nénitől eltekintve – hogyan látja a magyarokat?
- Úgy vélem, a magyarok, akikkel találkoztam, nagyon jók hibamegállapításban,
problémára fókuszálásban, és nagyon gyorsan képesek kritizálni.
- A legtöbbjük nem elégedett az életével
és úgy érzi, nem ura az élete történéseinek.
- Nagyon keményen dolgoznak és versengenek.
- A legtöbbjüknek introvertáltabb személyisége van, és nem túl fontos nekik, hogy sok barátjuk legyen.
- Azt is észrevettem, hogy a magyarok, akikkel találkozom,
nem kezelik túl jól az érzelmeiket,
- szigorúak magukhoz és másoknak is nehezen bocsátanak meg,
- túlságosan a múltba révednek, vagy hamis reményeket kergetnek.
- A környezetet negatív légkör uralja, és a legtöbben félnek hibázni.
- A legtöbb magyar alulértékeli saját magát,
mivel túl sok negatív visszajelzést kapnak
és közel sem elég pozitívot mind a vezetőik, mind a szüleik, mind a párjuk, mind a tanáraik részéről.
- Az oktatási rendszer messze túl deficitalapú, ami negatívan befolyásolja a diákok önbizalmát és jóllétét.
- A diákok túl sok időt töltenek a gyengeségeik erősítésével, ami rontja a teljesítményüket, önhatékonyságukat és rombolja a lelki állóképességüket.
A legfrissebb, 2017-es World Happiness Report is megerősíti mindezt, Magyarország a száznegyedik helyen áll, míg a csehek a harmincegyedik, a szlovákok a negyvenötödik, a lengyelek pedig a hatvanadik helyen állnak.
Mit lehet tenni mindezzel?
Lehetséges egyáltalán megváltoztatni a mi sokat emlegetett panaszkultúránkat?
Hiszek benne, hogy igen.
Ezért kezdtem el 2012-ben úgynevezett „feel good” bulikat rendezni – ide meghívtam az összes magyar ismerősöm, és őket is bátorítottam, hogy hívjanak el minden olyan embert, akivel szívesen töltenének el egy estét, embereket mutattam be egymásnak, és így tovább –,
majd később a Budapesti Boldogság Hetet.
Ismert tény, hogy:
- a társas érintkezés és az összekapcsolódás érzése alapvető hatással van az egyén jóllétére,
- míg az individualizmust és anyagi fogyasztást hangsúlyozó értékrendszerek negatívan hatnak a jóllétre.
Ezért hoztuk létre és szervezzük már négy éve a Budapesti Boldogság Hetet előadásokkal, workshopokkal, mindezt ingyen,
hogy demonstráljuk, hogy az együttműködés nagyon is lehetséges.
Azt akarjuk elérni, hogy egyre több és több egyén és közösség
használja azt a belső erőt, amivel rendelkezik.
Így újfajta éberséget hozhatunk létre, amit megtaníthatunk az embereknek egy élvezetesebb, non-lineáris módon – és a visszajelzések azt mutatják, hogy a magyarok nyitottak a holisztikus jóllétre.
Ha már a boldogságnál tartunk: mivel tudom, hogy legalább ezerféle definíciója ismert a boldogságnak, így nem kérek öntől még egyet – de önnek személyesen mi a boldogság?
Fontos különbséget tenni a kétféle boldogság között, amit a pozitív pszichológia meghatároz: ezek a hedonikus és az eudaimonikus boldogság.
1.Az a fajta élvezet, amit egy jó film vagy egy finom étel jelent, a hedonikus, rövidtávú boldogság pillanatai, amikor jól érezzük magunkat.
2.Ezzel szemben az olyan tevékenységek, mint például a gyereknevelés vagy a karrier építése talán kevesebb azonnali élvezetet kínálnak, ám hosszú távon ezek adják meg a teljesség érzését. Ez az eudaimonikus boldogság, ami a legjobb védelmet kínálja a betegségekkel és a stresszel szemben is.
A pozitív pszichológia egyik atyja, Csíkszentmihályi Mihály – aki a mentorom volt – és én magam is úgy gondolom, hogy
a valódi boldogsághoz elengedhetetlen,
hogy legyenek olyan dolgok az életünkben, amelyeket a saját értékükért teszünk, és nem jutalomért.
Rengeteg bizonyíték támasztja alá, hogy az emberek,
akik pénzzel, idővel, munkával támogatnak másokat, azok elégedettebbek az életükkel.
A pozitív pszichológia kutatói felfedezték, hogy azok az egyének,
akik úgy érzik, célja és értelme van az életüknek,
kevesebb fájdalmat és szorongást élnek át,
mint azok, akik nem látnak ilyen célt vagy értelmet, illetve ritkábban lesznek depressziósak vagy szerhasználók.
Az előnyök pedig nem csak a testi egészségről szólnak: ez a fajta „küldetéstudat” energiát ad az embereknek, erősíti a kreativitásukat, az intellektuális bevonódást és a kíváncsiságot.
Nekem a boldogság többféle igazságot jelent, amelyek minden ellentmondásukkal együtt is összeférnek egymással.
Természetesen tudom, hogy
a boldogságunk ötven százalékban a genetikán múlik, ám a genetikát nagyon nagyban befolyásolja a környezet, mindkét irányban.
Például engem a szüleim, amint említettem, a Chardi Kala szerint neveltek és ők maguk is gyakorolták azt, nyitottak voltak az emberek felé,
így az én boldogságfelfogásom nagyban támaszkodik arra, amit gyerekkoromban láttam.
Számomra a boldogság a részvételről szól, a kísérletezésről, a tanulásról, sokkal inkább, mint a győzelemről.
Van egy „boldogságtemplomom”,
- melynek egyik oszlopa természetesen a lelki állóképesség,
- egy másik pedig az életem értelme: hogy miért vagyok itt, miért teszem azt, amit teszek, hogyan bánok az emberekkel.
- Egy harmadik oszlop az erény,
- az utolsó pedig a jóllét, ami nélkül nem lehetek boldog.
Forrás: http://24.hu/kultura/2017/11/02/a-magyarok-kivaloan-tudnak-kritizalni-de-ennek-nem-kell-igy-maradnia/
Boldogságbomba, avagy beszélgetés Paul Pahil, Nemzetközi Optimalitás Coach-al.
Paul Pahil, Nemzetközi Optimalitás Coach, az Életerő csoport alapítója és vezetője, nagyon messziről érkezett hozzánk, azzal a céllal, hogy megtanít bennünket mosolyogni, és élvezni a jelen pillanatot.
A valóságban az élet minősége nem függ közvetlenül attól,
hogy mink van
vagy mit gondolnak rólunk mások.
Ha van valaminek egyáltalán szerepe ebben,
akkor annak, hogy mi hogyan érezzük magunkat
és mit gondolunk arról,
ami történik velünk.
Hogy az életünket jobbá tegyük, az élményeinket kell jobbá tenni.
Paul, egy valóságos boldogságbomba,
olyan pozitív energiamező öleli körül,
hogy aki a közelébe kerül, annak valahogy önkénytelenül is mosolyognia, vagy minimum sírnia kell az örömtől.
F.K: Paul, ahogy beléptél az ajtón, szinte bőrömön éreztem a pozitív érzetet. Hogy csinálod? Honnan jön ez az erő, miből táplálkozol?
P.P: Először is, a jelenben élek és odafigyeltem rád.
Kapcsolódtam a lelkedhez, az elmédhez és a szívedhez és te ennek megfelelően reagáltál.
Ez annak köszönhető, hogy indai szüleim nevelésem során egy bizonyos értékrendet adtak nekem,
emellett pedig 30 éven keresztül ‘zen meditációt’ is gyakoroltam.
F.K: Paul, te nagyon messziről érkeztél, egyenesen Indiából. Míg Magyarországra érkeztél, hosszú utat jártál be, biztosan rengeteg élményt tudsz magadénak. Mesélj nekünk erről az útról. Mit jelent neked maga az út?
P.P: Amikor megérkeztem Londonból, a magyar emberek azt kérdezték tőlem, hogy miért hagytam ott Londont és jöttem el Budapestre. Teljesen megdöbbentek és azt mondták nekem, hogy az álmom kevesebb mint 6 hónapon belül véget fog érni. Azt mondták, hogy jobb, ha hazamegyek, mert ha nem, akkor később igen rossz állapotban fogok visszatérni.
Ez pozitív hír volt számomra,
ugyanis alátámasztotta azt,
hogy ők hogyan érzik magukat: egyszerűen félnek és féltettek engem is.
Megértettem, hogy törődnek velem és úgy gondolják, nagy hibát követek el. Megköszöntem nekik hogy aggódnak értem.
Megértettem, hogy nagyon nehéznek érzik az életet, és egyszerűen arról van szó, hogy átruházzák rám saját aggodalmukat, energiájukat.
Angliában volt egy nagy házam, egy sportautóm, egy jó állásom, körülöttem volt a nagy családom, csakúgy, mint sok barát a gyermekkoromból és felnőttkoromból. Meg akartam tudni, hogy milyen érzés egy kicsi, egyszobás lakásban élni, autó nélkül, állás nélkül, család és barátok nélkül. Meg akartam tapasztalni ezt az érzést, ezért az életemet Budapesten kezdtem el élni.
Kihívást és nagyobb elégedettséget kerestem az életben, mivel az élettapasztalatom megtanított arra, hogy ezt nem lehet anyagi jellegű törekvésekből megszerezni.
Itt Budapesten eleinte ingyen dolgoztam és felajánlottam a segítségemet olyan embereknek, akiknek segítségre volt szükségük, akik szomorúak voltak vagy kétségbe esettek.
A munkámért az első ügyfelemtől 1000 forintot kértem.
Az ügyfeleim megdöbbentek, hogy miért kérek ilyen kevés pénzt? Számomra fontos volt a pénz, de sokkal inkább az vezérelt, hogy valami különlegeset nyújtsak.
Három hónappal később 1000 forinttal többet kértem minden új ügyfelemtől.
Számomra fontosabb volt, hogy fejlődjek, a fejlődést pedig nem lehet pénzben mérni,
hanem a munkád értékében és hasznosságában.
F.K: Mit éreztél akkor amikor Magyarországra érkeztél? Hogy kezdtél itt alapokat teremteni?
P.P: Megalapítottam a cégem: Hungry 4 Learning (Tanulásra Éhes) Kft-t, majd ideköltözésem után 4 hónappal már később nagy cégek vezetőivel és igazgatóival kezdtem el dolgozni. Azután úgy döntöttem, hogy lefordíttatom az összes anyagomat magyar nyelvre.
Rájöttem, hogy a pozitivitás a legtöbb ember számára olyan, mint “új nyelvet tanulni”.
Mindenki tud tanulni, de időbe telik kifejleszteni a pozitivitás igazi „gondolkodásmódját”.
Elkezdtem újságcikkeket írni, amelyek aztán magyar fordításban jelentek meg, és sokat beszélgettem azokkal az emberekkel, akiket érdekelt ez a téma.
Létrehoztam egy kis helyi csapatot, ami szépen növekszik és amelyet folyamatosan fejlesztek.
Készítettünk egy weboldalt, azért, hogy a magyarok is hozzáférhessenek további információkhoz a saját anyanyelvükön.
Az “eleteroweb.eu’ nevet választottuk weboldalunknak, mivel az életerő, a magasabb vitalitás a pozitív pszichológia egyik eredménye.
Elkezdtünk workshopokat tartani a helyi emberek számára, valamint csapatokkal és azokkal együtt dolgozni, akiket érdekel a téma.
Például megkértek idén, hogy menjek el Brazíliába és Ausztráliába.
Egyre több megrendelés érkezik hozzánk Magyarországi és külföldi cégektől is.
Elkezdtünk “Feel Good Party-kat” szervezni,
azért hogy az emberek tudjanak találkozni egymással és kapcsolatot építeni egymással
ahelyett, hogy szomorúnak és elszigeteltnek érezzék magukat.
F.K: Hogyan telepedtél le, és hogy ment idehaza a beilleszkedés?
P.P: Hamar rájöttem arra,
- hogy az emberekből hiányzik az egymásba vetett bizalom,
- nem támogatják egymást eléggé,
- és hiányzik a társadalomban lévő összetartás.
Tudtam, hogy az embereknek időbe telik bizalmat kiépíteni felém,
mivel nem bíznak magukban és a magyar társaikban sem.
Úgy döntöttem, hogy csak élvezem az emberek társaságát és idővel úgyis meg fognak nyílni.
A fő erősségeim
- a szociális intelligencia,
- a vezetői képesség
- és az, hogy a dolgokat több szemszögből látom,
- valamint a kapcsolatok elmélyítése
- és annak megértése, hogy mi viszi az embereket előbbre.
Tudtam, hogyha használom ezeket az erősségeket, hiteles, teljes és ellenálló leszek,
ezenkívül fejlődik a személyiségem is,
illetve elérem a céljaimat.