Reformpedagógia 7 - Magyarország
Németh László tervezete
A Kisgazdapárt iskolatervezeténél jóval ismertebb az a mû, amelyre azóta is sokan hivatkoznak, s amelynek szerzõje Németh László (1901-1975) író volt. Az író-orvos-pedagógus - a Nemzeti Parasztpárt felkérésére - 1945 õszén megjelent "A tanügy rendezése" címû írásában foglalkozott az iskolarendszer átalakításának lehetõségeivel. A pedagógiai kérdésekkel is magas színvonalon foglakozó író a hatosztályos elemi iskola elkötelezett híve volt, ezért több nyomós érvet sorakoztatott fel az akkor már elfogadott nyolcosztályos általános iskola koncepciójával szemben.
Németh László elsõ érve a nyolcosztályos rendszer ellen biológiai. Megfigyelése szerint a serdülés városi fiúknál 13, lányoknál 12 éves korban kezdõdik. "Az emberi életben ez a legnagyobb sormetszet - írja -, egész másképp érdeklõdik, gyúl, tanul, aki elõtte áll a serdülésnek, mint aki utána. Alsóbb és felsõbb fokú oktatás között természetes határ a 12 év. A hatosztályos elemi a gyermeki mûveltséget építi fel; a hatosztályos középiskola - a serdüléssel meglódult erõkbõl a felnõttet." [632] A biológiai érv mellett tanulmányi jellegû érvvel is szolgál a szerzõ: a nyolcosztályos általános iskolában tizenkét éves koron túl megnövekszik a lemaradók, az "elhenteredett elmék" száma, olyanoké, akik "kényszerûen vonszolt tömeg kolonccá" válnak a sebesebben haladók számára. A középiskolára pedig kevés a négy esztendõ. A legfontosabb ellenérv a társadalmi: a nyolcosztályos általános iskola társadalmi célját sem érheti el. A tovább nem tanulók egy ideig csak hátráltatják a továbbtanulókat, majd teljesen lemaradnak mögöttük.
Németh László tehát a hatosztályos elemi iskola mellett érvelt. Ennek elsõ három - alapozó - esztendeje alatt a gyerek "megtanulja a beszédet leírni s olvasni, följut az egyszeregy tetejébe, s a beszéd- és értelemórákon szókincsét bõvítve leltárocskát készít a világról." [633] A rákövetkezõ három év már a középiskola elõkészítõje: "A beszéd- és értelemgyakorlat most bõvül természetrajzzá, történelemmé. Fölépíti tanítójával gyermeki fokon a világ épületét [...] megpróbálja elképzelni benne az élet kibomlását; körülnéz a Földet benépesítõ állat- és növényfajok közt, hall valamit az emberiség történetérõl s fõként a magyarságról, s tud annyi földrajzot, amennyit egy mai elsõ-második polgárista. A beszédnek és írásnak most már a törvényeit is érti: a nyelvtant, helyesírást, fogalmazást, sõt a perspektívát és kottaolvasást is megtanulja, sík- és téridomok között forog, otthonos lesz a kamatszámításban." [634]
A hatosztályos elemi elvégzése után Németh László a következõ lehetõségeket kínálja a továbbtanulni szándékozóknak:
A gyengébb tanulók számára háromosztályos ipari vagy mezõgazdasági szakelemi iskola áll rendelkezésre.
A tehetségesebbek az "értelmiségi",
az adminisztratív,
az ipari és
a mezõgazdasági középiskolában tanulnának tovább, amelyek mindegyike 12-tõl 18 éves korig, tehát hat esztendõn át oktatja diákjait.
A négyféle iskolatípus tantárgyai (melyek közt tekintélyes részt kapnak a készségfejlesztõ gyakorlatok) azonosak, csak arányuk más és más az iskola arculatának megfelelõen. Az így elsajátított mûveltség - Németh László kifejezésével élve - nem "általános", hanem "közös mûveltség" lesz. Ilyen értelemben lesz a technikum is általánosan képzõ középiskola és viszont: az értelmiségi középiskola is helyet ad a gyakorlati-politechnikai képzésnek. Az értelmiségi középiskolában például éppúgy tanulnak kertészetet, mint ahogyan a mezõgazdasági középiskolában foglalkoznak a történelemmel - csak kisebb óraszámban.
Az értelmiségi középiskola elsõ három éve után szétválik a diákok útja: természettudományi vagy történeti-nyelvi csoportba kerülhetnek.
Az ipari középiskolában a gyerekek csak az elsõ három évben járnak iskolába, ezután ipart választanak és mesterhez kerülnek. Ezt követõen csak két napot töltenek az iskolapadban, a többit a mûhelyben.
A mezõgazdasági középiskola internátus jellegû; ez megkönnyíti, hogy a felsõ három év alatt a tanulók birtokról birtokra kerülve minél többet tapasztalhassanak.
Végezetül az adminisztratív, hivatalnokképzõ középiskola lesz a korábbi "felsõ kereskedelmi" iskola utóda, ahol az üzemi és szövetkezeti tisztviselõk egyre gyarapodó rétegét képzik. Az õ tananyaguknak középpontjában a könyvelés, gépírás, gyorsírás, levelezés állna az élõ idegen nyelvek intenzív tanulása mellett. Németh László ezt az iskolatípust tartotta annak, "amelyre a nõi természet alkalmasabb a férfiaknál".
Németh László tanügyi reformelképzelései nem valósulhattak meg, a magyar iskolaügy átalakulásának eredménye 1945 õszétõl a nyolcosztályos általános iskola és az arra épülõ négy évfolyamos középiskola lett.
A pedagógiát szívügyének tekintõ író ugyanazon év õszétõl három éven keresztül egy hódmezõvásárhelyi középiskolában tanított. Tanári mûködésének tapasztalatait számos mûvében megörökítette. A személyes élményeken túl fontos ezeknek az esztendõknek a hozadéka a tantervelmélet szempontjából is. Keresztury Dezsõ kultuszminiszter ugyanis engedélyezte az írónak, hogy kísérletképpen bármely tárgyat taníthasson, és azok tartalmát-tantervét tapasztalatai alapján módosíthassa.
Németh László itt a gyakorlatban is kipróbálhatta régi álmát: a tananyag átfogó egységekbe rendezését: a tantárgy-összevonást. Iskolában szerzett tapasztalatai alapján végül a következõ tantárgycsoportokat alakította ki: történelem (beleértve az irodalom- mûvelõdés- és gazdaságtörténetet, a tudomány, a technika és a zene történetét), természetismeret (ide értve a fizikát, vegytant, állat- és növénytant, élettant, patológiát), matematika és alkalmazásai (beleértve a matematika történetét, geometriát, algebrát, trigonometriát, analitikus mértant, differenciál és integrál-számítást, ezek fizikai alkalmazásait, kvantumelméletet, hullámmechanikát, végezetül a matematikai logikát), anyanyelv és idegen nyelvek (a sorrend: magyar, latin, francia, angol, orosz). Mindegyik tananyagtömb hatalmas terjedelmû ismeretanyagot tartalmaz.
A monumentális tananyag-együttesek közös szervezõ elve, "összetartó sátorrúd"-ja a történetiség: az egyes tananyagrészeket olyan sorrendben tanította, ahogyan azok az emberi kultúra fejlõdése során egymásra rétegzõdtek. [635]
Németh László a reformpedagógia ösvényein haladt, amikor az amerikai reformiskolákból jól ismert életszerû projektekre és komplexekre emlékeztetõ tantárgycsoportokat hozott létre. Másrészt viszont e komplex egységek tághatárú kereteit hatalmas ismeretanyaggal töltötte meg: ezen a ponton a mûvelõdési anyagnak jelentõs személyiségformáló erõt tulajdonító Herbartra, vagy az enciklopédikus mindentudást pedagógiai céllá avató Apáczaira emlékeztet szintetizáló törekvése.
A tanulást szerinte leginkább a számára ismeretlen városba "berohanó" turista módszeréhez hasonlítható: "Az ember egy új várost nem úgy ismer meg, hogy kezdi a szélsõ házon, s azután megy házról házra, amíg az egész a fejében nincs. Így hadseregek vesznek be várost; a turista berohan a fõtérre, szétszáguld a sugárúton, széttekintést szerez az egészen, s elméláz egy-egy személyesen kiemelt részen. Tudományokat is így kell megismerni." [636] Ez a fajta "szenvedélyes", magas hõfokon végzett tanulás eredményez igazán használható tudást. Nem haszontalan ismerethalmazt, meddõ könyvtudást, hiszen "ma a kutató tudós is polcon tartja az emlékezetét, azt tudja, hová kell nyúlnia". A tudás - Németh László értelmezésében - képesség és tájékozottság.
Azt gondolhatnánk, hogy ez a reformpedagógiából kölcsönzött pragmatikus tudás-felfogás ellenpontozza az ugyancsak Németh Lászlói komplex ismeretkörök klasszikus tartalom-tudását. A pedagógus dolga, hogy megmutassa: mi lényeges, mi lényegtelen, melyek a továbbhaladáshoz szükséges rendszerezõ elvek; hogy ezzel tanítványait rávezesse az igazi tudáshoz vezetõ útra.
Forrás: Pukánszky – Németh: Neveléstörténet http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/
http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/12.01.html#fjzt5
Új Iskola 1915-1949. Szervezője Domokos Lászlóné Löllbach Emma
- A New School mozgalom jó ismerője
- Magániskola főleg polgári családok 6-18 éves leánygyermekei számára
- Nagy László reformelképzeléseit követi
- Ovide Decroly érdeklődésközpontú, Henry Bergson intuitív, beleélő módszerének a hatása
- Kerülte az enciklopédikus ismerethalmozást, a tudományok, művészetek legjellemzőbb és legfejlesztőbb részleteiből ízelítőt adni a gyerekeknek.
- Feladatok, funkciók, módszerek Nagy László gyermeki érdeklődés elméletére építve. Nagy László alapján, középpontban a gyermek fejlődéstani sajátosságai.
- Nem enciklopédikus tudás, hanem intuitív módon elsajátított, megélt ismeretek: ”intuitív azonosuló módszer”
- személyiség fejlesztése a műalkotások révén
- az alkotás igénye: felszínre hozni az egyéni erőket
- Magán leányiskola(elemi, polgári, líceum, gimnázium)
- Reformkoncepciója a fejlődéslélektanra és az individuális lélektanra épít
- Középpontban a gyermeki öntevékenység, a produktív alkotó munka
- „világító pontok” a tanulásban
- Középpontban a problémamegoldás
- A tanulási-tanítási folyamat tagolása: megfigyelés, asszociáció, tevékenység (kifejezés)
- Heterogén csoportokban dolgozás (projekt jellegű), közben a tanulók tanulmányozása
- Alkotó, utánzó, kényszermunkás (kategóriák)
- beleélő fantázia és az érzelmek fejlesztése
- Külső feltételek megteremtése: környezet nem hathat gátlólag
Gyermeklélektani laboratórium a gyermekek közösségben való megfigyelésére az iskolában: vezetője Baranyai Erzsébet
•vezetők,
•azok segítői,
•a segítők és a közömbösök között állók,
•közömbösek,
•hátráltatók típusa
Eredmények alkalmazása a módszerekben: a tanárok igyekeztek a gyermektípusokhoz alkalmazkodva választani oktatási-nevelési eljárást, módszert
EKLEKTIKUS ALTERNATÍV ISKOLÁK MAGYARORSZÁGON
•Ranschburg Ágnes - Fehér J. András - Életfa - Jungiánus Alkotóiskola
•Kotschy Andrásné - „Mustármag” ökumenikus keresztény óvoda és iskola
•Gádor Anna - Rogers - Személyiségközpontú iskola http://www.rogersiskola.hu/
•Vég Katalin – Burattinó Iskola
•Natonek Gabriella - Lauder Javne zsidó közösségi iskola (óvoda és gimnázium)
•Benda József - Humanisztikus Kooperatív Tanulásszervezési program
•Winkler Márta - Kincskereső Iskola
•Mátrai Zsuzsa - „Fifty-fifty” program
•Horn György - Alternatív Közgazdasági Gimnázium
•Hoffmann Rózsa - a Németh László Nyolcosztályos Gimnázium programja
•Réz Gáborné - A nyolc és hatosztályos gimnázium koncepciója az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Tantervében
•Győrik Edit - Belvárosi Tanoda
Források:
http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/12.01.html#fjzt5
http://www.napkapu.com/tarrbencelaszlo/documents/ezoteria/alternativ_iskola.html
nmpi.sulinet.hu/nmpi_web-regi/.../Alternativitas-pedagogiaban.ppt