A Megoldás, avagy az élet kulcsai

A buddhizmus nem valami rajtunk kívül álló, valami más.
A buddhizmus az, ahogy eszel, iszol, alszol, szeretkezel, ahogy gondolkodsz, ahogy érzel. (Láma Ole Nydahl)

A jó és a rossz

Igyekezz, cselekedj jót, tartsd távol az elméd a gonosztól.

Aki hibát követ el, ne ismételje újra és újra. Ne találjon örömet a bűnben. A rossz tettek felhalmozódnak és fájdalmat okoznak.

Aki jót tesz, ismételje újra és újra. Találjon örömet a jócselekedetben. A jó tettek felhalmozódnak és örömet adnak.

Az ember örömét lelheti a gonoszban, de csak addig, míg gonoszsága gyümölcsöt nem terem. Amikor a gonoszság gyümölcse beérik, az ember meglátja benne a gonoszt.

Az ember fájdalmasnak találhatja a jót, de csak addig, míg jósága gyümölcsöt nem terem. Amikor a jóság gyümölcse beérik, az ember meglátja benne a jót.

Ne vedd semmibe még a kis bűnt sem, mondván: "Ez nem számíthat". A vízcseppek előbb-utóbb megtöltik a kancsót is. Ugyanígy az ostoba embert eltölti a gonosz, bár apránként gyűlik benne.

Ne vedd semmibe még a kis jótettet sem, mondván: "Ez nem számíthat". A vízcseppek előbb-utóbb megtöltik a kancsót is. Ugyanígy a bölcs embert eltölti a jó, bár apránként gyűlik benne.

Úgy kerülje az ember a gonoszság veszélyeit, mint a kereskedő, aki nagy kincset visz, de kevés fegyveres kíséri: elkerüli az út veszélyeit, vagy mint az életére vigyázó ember: elkerüli, hogy mérget igyon.

Ha a bolond ártani akar a jó, tiszta és bűntelen embernek, a gonosz visszaszáll rá, mint a széllel szemben szórt por.

Az emberek itt a földön születnek újjá; a gonoszok a pokolban születnek újjá, az igazak a mennybe mennek. De akik tiszták, egyenesen a Nirvánába jutnak.

Sem az égen, sem a tenger mélyén, sem a hegyek barlangjaiban, sehol sem szabadulhat meg az ember attól a gonosztól, amit cselekedett.

…

Sose beszélj durván, mert a kiejtett durva szavak visszaszállhatnak rád. A dühös szavak fájdalmat okoznak, és ütésre ütés lesz a válasz.

Ha képes vagy lecsendesülni, hangtalan lenni, mint egy törött harang, akkor elérted a Nirvánát, és minden haragod békévé változott.

Ha az ember megbecsüli magát, vigyázzon is magára. Életének három őrszolgálata közül legalább az egyikben őrködjön.

Találja meg először a helyes utat, hogy aztán másoknak is megtaníthassa, így segítsen elkerülni a fölösleges szenvedést.

Csak akkor tud tanítani, ha maga is olyan jóvá válik, amint ezt másoktól elvárja.

Ébredj és figyelj

Ne élj alantas életet. Emlékezz, és semmit se felejts. Ne kövess hamis tanokat. Ne merülj el a világban.

Ébredj. Figyelj. Kövesd a jó utat. Aki jó úton jár, boldog ezen a világon, és boldog a túlvilágon is.

Kövesd a jó utat, térj le a rosszról. Aki jó úton jár, boldog ezen a világon, és boldog a túlvilágon is.

Ne tegyél gonoszt. Tedd ami jó. Tartsd meg tisztán az elméd. Ez Buddha tanítása.

A jámborság a legfőbb áldozat. A Nirvána a legfőbb jó. Ezt tanítják a felébredtek, a buddhák. Aki mást megsért, nem remete. Aki mást megbánt, nem aszkéta.

Ne okozz fájdalmat sem szóval sem cselekedettel, uralkodj önmagadon, amint a Tan mondja, légy mértékletes az evésben, légy magányos a szobádban és ágyadban, gyakorold a tudat legmagasabb állapotát. Ez a felébredtek, a buddhák tanítása.

Soha ne engedj a figyelmetlenségnek. Soha ne süllyedj az olcsó örömök, az érzéki szenvedélyek mocsarába. Aki éber marad, és elmélyült figyelemmel szemléli a világot, az végül a legtökéletesebb örömhöz jut.

A bölcs, aki éberségével legyőzi az esztelenséget, olyan, mint aki megszabadulva a földi terhektől felmegy a bölcsesség palotájába, s annak erkélyéről tekint le a földi kínoktól szenvedőkre, sőt mint a bölcs remete, aki a szent hegy csúcsáról nézi a távoli síkságon küszködő tudatlanokat.

Ne élj alantas életet. Emlékezz, és semmit se felejts. Ne kövess hamis tanokat. Ne merülj el a világban.

A bolondok és tudatlanok nem törődnek semmivel, nem ismerik az éberséget. De aki az éberség birtokába jutott, legnagyobb kincsének tartja azt.

Akinek bolondokkal kell együtt utazni, hosszú és gyötrelmes út elé néz. Mert a bolonddal lenni éppoly kínlódás, mint saját ellenségünkkel lenni. De a bölccsel lenni olyan öröm, mint kedves rokonunkkal találkozni.

Nem az igazság útján jár, aki tennivalóit erőszakkal és kapkodva végzi. A bölcs megfontolja, mi a jó és mi a rossz, és a vitához igazsággal, szelíden és békésen viszonyul. Őrzi őt az igazság, és ő is őrzi az igazságot. Igaz és bölcs ember.

Nem azt hívják bölcsnek, aki folyton folyvást beszél, hanem azt, aki békés, szeretetteljes és rendíthetetlen.

Ha egy ember ezreket és ezreket tud legyőzni a csatában, míg egy másik le tudja győzni önmagát, bizony a másodiké a nagyobb dicsőség. Mert az önmagunkon aratott győzelem a legnagyobb győzelem

Aki méltóképp tiszteli az erényes és szent embert, négy kincset szerez: hosszú életet, egészséget, hatalmat és boldogságot.

Az egészség a legnagyobb kincs. Az elégedettség a legdrágább érték. A bizalom a legjobb barát. A Nirvána a legnagyobb öröm.

Aki az Igazság vizét issza, boldogan pihen, elcsöndesült elmével. A bölcs a Dhammában leli örömét, a Nagyok által feltárt igazságban.

A végtelen szabadság

Az utazó útjának végére ért. A végtelen szabadság birtokában megszabadult a szenvedéstől, eloldotta a béklyókat, kioltotta az élet izzó lázát.

Akinek gondolatai magasan járnak, az mindig tovább igyekszik, és nem elégszik meg a helybenmaradással, mint a hattyú, aki elhagyja tavát, és a magasba szárnyal, elhagyja otthonát egy magasabb otthon kedvéért.

Ki ismerné az útját azoknak, akik az élet igazi kenyerén élnek, akik elutasítanak minden fölöslegeset, akik a szabadság egén szárnyalnak a kezdet nélküli térben? Életüket oly nehéz követni, mint a madarak útját az égen.

Ki ismerné a szabadság egén szárnyaló ember láthatatlan útját a kezdet nélküli végtelen térben? Szenvedélyei elcsitultak, az élvezeteknek nincs hatalmuk fölötte. Útját oly nehéz követni, mint a madarak röptét az égen.

Még az istenek is csodálják azt az embert, aki bölcsen uralja érzékeit, miként a jó kocsihajtó ura lovainak, és mentes a lealacsonyító szenvedélyektől és hiúságtól.

Nyugodt, mint a mindent eltűrő föld, szilárd, mint a rendíthetetlen oszlop, tiszta, mint az átlátszó vizű tó. Megszabadult a szamszárától, a halálba torkolló életek ismétlődésétől.

Az értelem fényénél megtalálta a szabadságot. Gondolata béke, szava béke, munkája béke.

Aki megszabadult a tévhitektől, mert látta az örök Nirvánát, leoldotta az alacsonyabb szintű lét kötelékeit, túljutott a kísértéseken, lemondott a vágyakról, ő valóban nagy az emberek között.

Ahol szent ember lakik, legyen az bárhol: faluban, erdőben, völgyben vagy hegyen, az a hely az öröm helye.

Mert széppé varázsolja a vadont, ami másnak lakhatatlan. Megtalálja az örömöt, amit más hiába keres, mert nem nyomasztják vágyak.

http://www.vopus.org/hu/gnozis/misztika-vallas/buddha-tanitasai.html

http://www.rabten.eu/BuddhaDharma_hu.htm

http://www.boldogsag.net/index.php?option=com_content&view=article&id=10344:buddha-tanitasai&catid=867:a-nekem-igen-kedves-eredeti-gondolkodok-abc&Itemid=539

Ce-kung megkérdezte, ki a nemes ember, és a mester mondotta: "(A nemes) cselekszik, mielőtt beszél, és azután tetteinek megfelelően (tanít)."

A mester mondotta: "Aki nem emberséges, az nem tud sokáig szükségben élni, és nem tud hosszú ideig jólétben élni. Aki pedig emberséges, az csak az emberségben nyugszik meg, és aki bölcs, csak az emberséget tartja értékesnek."

A mester mondotta: "A nemes mindig az erényre (tö) gondol, a kis ember pedig a földre [földi dolgokra]. A nemes mindig a törvényekre gondol, a kis ember pedig a kegyekre."

A mester mondotta: "A nemes ember az igazságossághoz (ji) ért jól, a kis ember pedig a haszonleséshez (li)."

A mester mondotta: "A nemes ember lassú akar lenni a szavaiban, de fürge a tetteiben."

A mester mondotta: "Az erény nem maradhat egyedül, biztosan társra talál."

A mester Ce-cs'an-ról azt mondta, hogy benne megvan a nemes ember négy erénye (tao): a magatartásában szerény, feljebbvalói (sang) szolgálatában tisztelettudó, népe (min) gondozásában kegyes, és a nép alkalmaztatásában igazságos.

A mester mondotta: "Törekedj mindig a helyes útra (tao), szilárdan ragaszkodj az erényhez (tö), igazodj mindig az emberség elvéhez (zsen), szórakozásodat pedig keressd a művészetekben (ji)."

A mester mondotta: "Ha (az Ég) meghosszabbítaná még néhány évvel az életemet, ötven évig tanulmányoznám a Változások Könyvét,(82) s azután már nem követnék el nagy hibákat."

A mester mondotta: "A legtöbbre a hűséget és szavahihetőséget kell becsülni, nem szabad olyanokkal barátkozni, akik nem érnek annyit, mint mi, és ha hibázunk, nem szabad félni attól, hogy kijavítsuk."

"A nemes ember a fennkölt dolgokban járatos, a közönséges ember az alantasakban."

A mester mondotta: "A nemes embert nem a kicsiny dolgokban lehet megismerni, de rá lehet bízni nagy dolgokat. A közönséges emberre nem lehet nagy dolgokat bízni, de fel lehet ismerni a kicsiny dolgokban."

K'ung-ce mondotta: "Háromféle barátság hasznos, és háromféle barátság káros. Egyenes, őszinte és sokat tudó emberrel barátkozni hasznos. Álszent, behízelgő és pergőnyelvű emberrel barátkozni káros."

K'ung-ce mondotta: "A nemes ember három dolgot tisztel. Tiszteli az égi elrendelést, (t'ien-ming), tiszteli a nagy embereket (ta-zsen) és tiszteli a szent emberek szavait. A közönséges ember nem ismeri az égi elrendelést, tehát nem is tiszteli, tiszteletlen a nagy emberekkel szemben, és gúnyt űz a szentek szavaiból."

K'ung-ce mondotta: "Akivel a tudás vele születik, az a legmagasabb rendű ember. Aki a tudást tanulással szerzi meg, az másodiknak következik. Aki ostoba, de tanul, az harmadiknak következik. Aki pedig ostoba és nem is tanul, az bizony a legalacsonyabb rendű ember."

K'ung-ce mondotta: "A nemes embernek kilenc dologra van különös gondja. Ha néz valamit, gondja van rá, hogy világosan lássa. Ha hallgat valamit, gondja van rá, hogy világosan hallja. Arckifejezését igyekszik nyájassá tenni, egész megjelenését pedig tisztelettudóvá. Beszédében őszinteségre törekszik, tetteiben pedig gondos figyelemre. Ha valamiben nem biztos, gondja van rá, hogy megkérdezze. Ha mérgelődik, akkor (a harag) súlyos következményeire gondol. Ha pedig azt látja, hogy kap valamit, akkor az igazságosságra gondol."

Ce-csang a tökéletes erényről kérdezősködött K'ung-ce-nél. K'ung-ce azt felelte: "Aki öt dolgot képes megvalósítani bárhol az ég alatt, az tökéletes erényű." (Ce-csang) megkérdezte, mi az az öt dolog, (a mester) pedig mondotta: "A komolyság, a nagylelkűség, a szavahihetőség, a szorgalom és a jóindulat. Aki komoly, azzal nem bánnak tiszteletlenül; aki nagylelkű, az megnyeri a tömeget; aki szavahihető, abban megbíznak az emberek; aki szorgalmas, az érdemeket szerez; aki pedig jóindulatú, az könnyen irányítja embereit."

Ce-lu megkérdezte: "A nemes ember becsüli-e a bátorságot?" A mester így felelt: "A nemes ember az igazságosságot tartja a legtöbbre.

Ce-hia mondotta: "A kézművesek (po-kung) műhelyeikben (sze) laknak, hogy tökéletes munkát tudjanak végezni. A nemes ember (szüntelenül) tanul, hogy a helyes elveket tökéletesen magáévá tehesse."

     Forrás. http://terebess.hu/keletkultinfo/konfuc2.html

Jobb gyertyát gyújtani, mint szidni a sötétséget. (Konfuciusz)

Ha erőd kevés, akkor félúton kidőlsz, de ne feküdj le már az út elején. (Konfuciusz)

Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes. (Konfuciusz)

Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem. (Konfuciusz)

Ha hibázol és nem javítod ki, akkor követed el igazán a hibát. (Konfuciusz)

Minden a szavak helyes használatán múlik. (Konfuciusz)

Ha nem beszélsz azzal, akivel pedig szót lehetne érteni, veszni hagytál egy embert. Ha pedig beszélsz azzal, akivel nem lehet szót érteni, elvesztegetted szavaidat. Az okos ember sem az embereket nem hagyja veszni, sem a szavait nem vesztegeti el. (Konfuciusz)

A nemes ember mértéktartó beszédében, de kitűnik tetteivel. (Konfuciusz)

Amit a felsőbbrendű ember keres, önmagában találja meg, amit a kis ember keres, másokban találja meg. (Konfuciusz)

Gondolkodás nélkül tanulni: kárba veszett munka. De tanulás nélkül gondolkodni veszélyes. (Konfuciusz)

Ha egy olyan foglalkozást választasz, amit szeretsz, akkor egy napot sem kell dolgoznod életed során. (Konfuciusz)

,,Az ember csak annyit ér, amennyi hasznot hajt embertársainak, hazájának s  ezáltal az egész emberiségnek.”  (Széchenyi István)

Én azt szeretem hinni:- minden jobb lelkű ember bizonyos vágyást hordoz szívében – habár sejtetlen is –: magán, felebarátin, s mindenen, ami őt környezi, szüntelen javítni. Ezen a tökéletesbhez ellenállhatatlan vonzódás legszebb tulajdona az emberi léleknek; s amint halhatatlan része jobban s jobban fejledez, annál inkább nő s erősödik az benne.

…nem a tanulás s tudományok mennyisége teszi az embert okossá, hanem azok megemésztése s jó elrendeltetése,…

Mint a szív csak kölcsönös szívbeli gerjedelem, s vonzódás által tárul ki a szerelem mennyei érzetire.

Boldogok, kiket inspiráció világít!

Nem kívánunk-e inkább olyan emberek köriben lenni, kiktűl élni tanulhatunk, mintsem olyanokéban, kik nevetséges tanácsok s faragatlan dicséretek által belsőnket nem kevésbé sértik, mint részrehajló vagy tán alaptalan okoskodásikkal untatnak?

Ne vádoljuk asszonyinkat, mert bennünk a hiba!

Tanítsatok hát ti már gyermekkorunkban mindenekelőtt igazságszeretést s csalfa, hazug szó s tett gyűlöletére.

A legmagasb kiműveltség legközelebb jár a tiszta természethez.

Mindennapi munka s gyakorlás által mennyit vihet végbe az ember, s mily tökéletességre emelheti természeti tulajdonit, sőt még azokat is, melyekhez legkisebb ügyességgel se látszik bírni, s végre mennyit s mi nagyokat állíthat idő jártával elő.

Az ország java nem egyesek s nehány magányosak hasznán, hanem az egész virágzásán alapul.

Kölcsönös felvilágosítás és oktatás előbb-utóbb az igazságot úgyannyira kifejti, midőn annak fénye előtűnik, hogy az igazi jót és hasznost végre mindenki elfogadja, a bal- s előítélet, tudatlanság s hazugság serege ellenben pirulva vonul vissza, s oly rettegéssel kerüli a valódit, mint bagoly s denevér a napsugárt. –

Úgy pedig nem nevelhetni a szorgalmat, takarékosságot, rendet, igazi becsületet, az adott szó szentségét s tetti egyenességet – ha ezek ellenségei nemcsak bocsánatot nyernek, hanem még pártoltatnak, védelmeztetnek is.

Már, ki csak testét hizlalja, annak esze végre faggyúvá, szíve pedig kiaszott bőrré válik; ki csak eszét táplálja; sovány, embergyűlölő, gyenge, félördög leend; ki ellenben kirekesztűleg csak szívbeli eledelekkel él, nem egyéb testesült sopánkodásnál. S így komplikált létünkben nem lehetünk egyoldalú táplálattal belsőképp nyugodtak s megelégedtek. Mert bármi fényes legyen is bőrünk, bármennyit tudjunk is, s a világ szépei bármily nagy számban enyhítsék is szívszomjunkat: lesz azért, ha ezen eledelek csak egy neme kimarad is, mindég valami üresség mibennünk, melynek neve ifjúkorban unalom, vénségben pedig életgyűlölés.

Ami pedig legszebb s megint legszerencsésebb, hogy a közjóra törekedés s önmagunkért s mieinkért való fáradozás egyenlően kitelik tűlünk, s csak úgy tesz bennünket hasznos s egyszersmind boldog polgárokká.

Csinosítsuk értelminket, terjesszük tapasztalásinkat, keressük fel a tudóst, társalkodjunk az elmetehetőssel, nagyobbítsuk könyvtárinkat, jutalmazzuk a tudományokban, művészetekben fáradozót, haladót – üljünk kocsira, szálljunk hajóra s nézzük a világot – s emeljük hazánkat dicsőbb nemzetek sorába!

Ezek következésében tanácsom semmi egyéb, hanem hogy: „Hazánkban mindenkinek vagy legalább a lehető legnagyobb résznek gyomra, feje és erszénye ne legyen üres – sőt hogy ki-ki magának több s több életjavakat s kellemeket szerezni iparkodjon – de azokat fáradozása után minden hihetőséggel el is érhesse, s azokat elérvén bátorságban bírhassa is.”

Füleinket pedig dugjuk be azok előtt, kik nem is tudván jól, miről van szó, azt ordítják: maradjunk a réginél.

A la bonheur! Nosza rajta, tegyünk egy "keveset", - érjük be "kevéssel" - hát nem: a jövőre kell felkészülni!!!

Tehát: sokoldalúan kell felkészülnünk, s e munkánkat egy napig, egyetlenegy óráig sem szabad halogatni; mert különben lehetetlen, hogy annak idején akár csak tűrhető szerepünk is legyen, semmiféle sem lesz, vagy egészen "hitvány".

Az önismeret a legnagyobb bölcsesség.

A tények mellettem szólnak, és eleven tanúbizonyságai annak, hogy e tekintetben jól és önáltatás nélkül ítéltem meg magam! Jóformán minden, amit kezdeményeztem, áll és él még! S vajon miért? A véletlen vagy a jó szerencse folytán? Nem, nem azért; hanem azért, mert mélyen átgondoltam minden körülményt, minden lehetséges akadályt mérlegeltem és számításba vettem, s így vagy elhárítottam, vagy legyőztem őket, s nem feledkeztem meg semmiről, amire a "siker" érdekében szükség volt. (Széchenyi István)

                Széchényi István – Hitel című művéből http://mek.oszk.hu/06100/06132/html/

                https://amegoldas.eoldal.hu/cikkek/a-masik-oldal---a---szivem-csucske------szechenyi-istvan-szivbol-szolo-gondolatai.html

,,Mi dolgunk a világon?  Küzdeni/ Erőnk szerint a legnemesbekért” (Vörösmarty Mihály)

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett   Tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.  (Vörösmarty Mihály)

,, … emberhez illik, hogy legyen joga.
Jogot tehát, emberjogot a népnek!
Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg…” (Petőfi Sándor - A nép nevében)

,,Vannak dolgok, melyeket csak az érez, kinek esze, s vannak olyanok, melyeket csak az ért, kinek szíve van.” (Eötvös József)

...„Két hatalmas érzést oltott szívedbe a természet, és ezen két érzés: igazság és szeretet. Ezek legyenek vezércsillagaid az életnek pályáján, s ha ezeket követed, érjen bárminő sors, erkölcsileg süllyedni soha nem fogsz. Légy igazságos mindenkor és mindenek iránt, a magad hibáiról szigorúan, de mások hibáiról kímélő szeretettel ítélj. A szeretet részvételét meg ne vond embertársaidtól soha, mert aki másnak ártatlan örömén, szerencséjén örülni nem tud, és aki másnak szenvedéseit hideg részvétlenséggel nézheti, az nem érdemel, nem nyer szeretetet másoktól, mert a szeretet csak szeretetnek lehet jutalma.” (Deák Ferenc levele egy tanuló ifjúhoz)

,,A gyerekek az apjuk példáját követik, te magad légy olyan ember, amilyennek a fiadat szeretnéd.” (Deák Ferenc mondta Eötvös Károlynak)

,,Gondolkodj bátran, ne félj attól, hogy hibákat követsz el! Tartsd nyitva a szemed, az apró részleteket is vedd észre, és legyél mindenben mértéktartó, céljaidat kivéve.” (Szent-Gyögyi Albert)

,,Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Gyögyi Albert)

,,A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre, és mindenekelőtt a "fair play", a nemes küzdelem szabályaira.” (Szent-Gyögyi Albert)

,,Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki.” (Szent-Gyögyi Albert)

https://amegoldas.eoldal.hu/cikkek/a-fold-es-hazank-tortenelmi-kronologiaja-11.html

A Föld és Hazánk történelme 2. bővített kiadás http://data.hu/get/7009624/Tortenelem-_hosszu_vilag_es_magyar_kronologia_bovitett.doc

- Manapság sok ember hisz abban a tanításban. Ha hiszel Buddhában, eléred a paradicsomot halálod után. Kíváncsi vagyok, valójában lehetséges-e elérni a paradicsomot.

- Én nem tudom a választ. De azt hiszem értelmetlen elérni a paradicsomot a halál után.

- Azt hiszem, az egyetlen paradicsom, amit valaha megtalálhatok, az a veled töltött idő. A mennyország itt és most van.

- Igazad van, anyám. Itt a földön kell megvalósítanunk a mennyországot.

- De ha ez a paradicsom, akkor miért kell harcolniuk az embereknek ,és miért kell betegségektől szenvedniük, s közben képtelenek megmenekülni

a halál fájdalmától? Monju, azt akarom, találd meg a kiutat mindebből a szenvedésből. Az édesanyád örökké várni fog arra, hogy ezt megtaláld. (Zen – Dogen, Zen mester élete film)

Kérlek, ne hagyd magad befolyásolni más szekták által, légy állhatatos elhatározásodban. (Zen – Dogen, Zen mester élete film)

- Először, szabadulj meg a vágyaktól!

- Másodszor, légy elégedett!

- Harmadszor, légy lenyugodott!

- Negyedszer, légy szorgalmas!

- Ötödször, emlékezz a tanításokra!

- Hatodszor, meditálj!

- Hetedszer, gyakorold a bölcsességet!

- Nyolcadszor, kerüld az értelmetlen beszédet! (Zen – Dogen, Zen mester élete film)

,,Mert esik az eső… (Fogadd el a dolgokat, ahogy vannak, mert ha nem fogadod el, attól még úgy is úgy lesznek.” (Zen – Dogen, Zen mester élete film)

,,A Zen gyakorlás által feloldódik az elme és a test.

Ez a feloldódás a kiút a tudatlanságból és a bűnből.

Nincs második vagy harmadik út. csak a Zen.

Zen meditációban ülni, ez minden.” (Zen – Dogen, Zen mester élete film)

,,Zazenben, hagynod kell, hogy az összes ragaszkodás eltűnjön.” (Zen – Dogen, Zen mester élete film)

,,A Zazen, amiről én beszélek, az nem a meditáció tanulása.

Az egyszerűen a nyugalomnak és üdvösségnek a Dharma kapuja

a teljes megvilágosodásnak a gyakorlása és megvalósítása." (Zen – Dogen, Zen mester élete film)

,,Csak az ébren lévők tudják felébreszteni az alvókat. Fordítva nem lehetséges.” (Zen – Dogen, Zen mester élete film)

Buddha mindig azt mondta: »Keressétek a megvilágosulást, és a többit megkapjátok ráadásnak«.

,,Van olyan nap, amikor azt érzed, kárpótlást kaptál minden rosszért. Amikor elérkezik egy pillanat, amelyet szeretnél megállítani, megfogni és soha el nem engedni. Soha... De el kell engedned. Ám ez a pillanat, ezek a pillanatok újra erőt adnak a következő rossz napokhoz. És így állnak össze hetek, hónapok, évek... És elérkezik a pillanat. Amit többé már nem kell elengedned."

Források: https://hu-hu.facebook.com/Mindenegybenblog/posts/600934269980207

http://www.vopus.org/hu/gnozis/misztika-vallas/buddha-tanitasai.html

https://www.facebook.com/photo.php?v=687478357984800