Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Shambala, Maitreya

Shambala: „az isteni boldogság forrása“, vagy még pontosabban: „az, ami a boldogság forrásához való hozzáférést“ lehetővé teszi.

Szerepe okán Shambalát „bolygónk spirituális centruma“-ként is emlegetik. Az a titokzatos, szubtilis világ, amelyet a buddhizmus Shambalának nevez. Képzelj el egy nagy kiterjedésű földet, enyhe klímával, fennséges hegyvonulatokkal, titokzatos erdőkkel, termékeny földekkel, kristálytiszta vízű folyókkal és vad vízesésekkel megáldva. Egy tökéletesen megszervezett országot, csodálatos templomokkal és szép városokkal, amelyekben olyan emberek élnek, akiket hasonló spirituális törekvések hajtanak és bensőségesen szeretik Istent. Olyan király áll az élükön, aki egyszerre államfő, vezető és spirituális mester. Ez Shambala, amely ugyanakkor jóval több is mindezeknél, legmerészebb elképzeléseinket is felülmúlja. Shambalát csak akkor fogjuk megérteni, ha megismerjük. Réges régtől fogva sok ember kísérelte meg és törekedett rá, hogy elérje ezt az emelkedett birodalmat, ahol a tiszta spiritualitás folytonosan jelen van.

Bolygónk nagy beavatottjai természetesen tudtak e világ létezéséről, amely bolygónk sorsát inspirálta és közvetlenül befolyásolta. Sőt, a bölcsek Föld fölött uralkodó országának mítosza minden nép tradíciójában megtalálható. ….Amint már utaltunk rá, Tibet több évszázadon át volt a területe Shambala földi kivetülésének, ezért tartalmaz a tibeti hagyomány oly sok legendát a bölcsek eme misztikus királyságáról. E legendák olyan emberekről szóló történeteket is magukba foglalnak, akik eljutottak Shambalába. Ez a fő oka annak, hogy a nyugati érdeklődők inkább arra a véleményre hajlanak, hogy Shambala a fizikai szinten található, valahol Mongólia, Tibet, vagy a Himalája hegyeinek eldugott, még fel nem kutatott részén.

Forrás: http://www.integral-joga.hu/shambala/

 

A régi bölcsek szerint létezik egy hely, ahol az ég és a föld találkozik. Tibeti és mongol lámák ősidők óta emlegetnek egy bizonyos Shambalát, ám ezt a helyet hiába is keresnénk a térképen, nem találnánk.

A modern tudósok véleménye megoszlik arról, valóban létezett-e az a földi paradicsom, amelyet a hagyományok emlegetnek. Egyesek a fantázia szüleményének tartják, mások viszont valamelyik közép-ázsiai történelmi királysággal azonosítják. Mindazt, amit a helyéről tudunk, egy tibeti legenda foglalja össze, amely Shambalát az "északi nyugalom helyé" -nek nevezi, ami arra utal, hogy a mitikus birodalom valahol Tibettől északra található. Ezt támasztják alá az indiai hagyományok is, miszerint a Himalájától északra van egy Kalapa nevű hely, ahol tökéletes emberek élnek.

A hagyomány szerint Shambala lakói maguk gyógyították minden betegségüket, olvasni tudtak mások gondolataiban, megjósolták a jövőt, és akár 100 évig is éltek. Királyuk meglepően fejlett technikákat ismert a legenda szerint. Igen messzire ellátott, sőt egy égre nyíló ablakon át más bolygók lakóinak életét is tanulmányozta. Kőlovait a szél energiája hajtotta.

 

Tibeti jövendőmondók szerint Shambalának 32 királya lesz, s mindegyikük 100 esztendeig uralkodik. Az első az i. e. VI. században, Buddha életében volt hatalmon, az utolsó, pedig hatalmas seregével majd győzelmet arat a gonosz erői felett, és meghozza az aranykort az egész földkerekségnek. A legenda szerint akkor oldódik majd meg Shambala rejtélye is.

Egyéb legendák arról mesélnek, hogy Shambala a levegőben található, lebegő város, amit nem tart semmi, mégis ott van. Meditációs állapotban már sokan megjárták Shambalát, akik arra érdemesnek mutatkoztak, és ez által meghívást kaptak oda szellemi vezetőiktől.

Érdekes, hogy Shambala legendájában is a jó és a rossz harcáról van szó. A Dimenzióváltás sem más, mint egy magasabb rezgésszintre való belépés, felemelkedés. Ha összehasonlítjuk a két dolgot, akkor levonhatjuk a következtetést, miszerint mindkét legenda lényege az, hogy elérkezik majd az idő, amikor a jó győzedelmeskedik a gonosz felett és beléphetünk egy másik, emelkedettebb világba.

Tulajdonképpen mindegy, hogy Shambalának vagy 5. dimenziónak hívjuk, ugyanarról a jelenségről van szó, és ezoterikus körökben egyre többet beszélnek róla, mintha már nem lenne sok idő a változásig...

Forrás: http://ezomisztika.hu/shambala

 

A Tibetiek Atlantisza Shangri-La, ismertebb nevén Shambala, a hallhatatlan város csupán egy mítosz, vagy valóban ott rejtőzik a Himalája hófedte hegycsúcsai felett. A Tibeti legenda szerint az idők kezdete óta létezik egy Mítikus Királyság, egy Szent város,

(fővárosa Kalapa), melynek lakói az evolúció magasabb fokán állnak, ahová az emberek közül csak olyanok léphetnek be, akik a megfelelő lelki fejlettségi szintet elérik, már megvilágosodtak, illetve akiket „Shambala szólít”. A város állítólag a Mount Everest magas hegyei között helyezkedik el, s a bejáratot Angyalok, illetve ahogy a tibetiek nevezik a Dakinik védik. A hagyomány szerint, amikor a földön eluralkodik a gonoszság, kapzsiság, háborúk, betegségek lesznek, mikor minden elveszni látszik, Shambala királya megjelenik majd hatalmas serege élén, legyőzi a gonosz erőket, és elhozza az aranykort az egész földkerekségnek. Így legyen! (vilagok)

A szimbolikusan világunk szívközéppontjában található Sambhaláról azt jósolják, hogy a közeljövőben újra visszatér, s újra megjelenik majd valóságunk jelenlegi dimenziójában.

 

Sambhala-tanítások azon a felvetésen alapulnak, hogy létezik olyan alapvető emberi bölcsesség, amely képes segíteni a világon a bajok megoldásában.

Ez a bölcsesség nem valamely egyedi kultúra vagy vallás sajátja, s nem is kizárólag Keletről vagy Nyugatról jön. Olyan hagyományról van szó, amely különböző kultúrákban és korokban számos formában megjelent a történelem során. Tibetben, mint megannyi más ázsiai országban, fennmaradt egy réges-régi királyságról szóló különös legenda.

Eszerint itt ringhatott a jelenlegi ázsiai társadalmak kultúrájának és műveltségének bölcsője. A királyságot bölcs és jóságos uralkodók kormányozták, lakói pedig békességben és jólétben éltek. Minden polgára jólelkű és művelt volt, ezért az ország igazi mintatársadalom volt. Ezt az államot Sambhalának hívták. A buddhizmus állítólag nagy szerepet játszott a sambhalai társadalom kialakulásában.

 

A legendák szerint Sákjamuni Buddha magasrendű tantrikus tanításokat adott Sambhala első királyának, Dava Szangpónak. E tanításokat Kálacsakra-tantra néven ismerik, a tibeti buddhizmus legnagyobb bölcsességei között tartják számon.

Miután a király megkapta a tanításokat, Sambhala egész népe a buddhista meditáció ösvényére lépett, kedvességet, szeretet és törődő odafigyelést fejlesztett ki magában minden lény iránt. Így aztán nemcsak a király, hanem alattvalói is magas szellemi szintet értek el.

A tibeti nép körében él a hit, hogy Sambhala Királyság mindmáig létezik valahol egy kis völgyben, a Himalája egyik rejtett zugában. Jó néhány olyan buddhista szöveg található Tibetben, amely részletes, ámde homályos módon leírja, hogyan lehet eljutni Sambhalába, de hogy ezeket szó szerint vagy átvitt értelemben kell-e érteni, afelől eltérnek a vélemények.

Szép számmal akadnak részletes leírást adó szövegek. A XIX. századi bölcsnek, Mipamnak a Kálacsakrához írt nagy kommentárja szerint Sambhala országa a Szita folyótól északra található, és nyolc hegylánc szeli át. A rigdeneknek, Sambhala uralkodóinak palotája kör alakú hegy tetején áll az ország közepén. Mipam szerint ennek a hegynek Kailásza a neve.

A palotát Kalapa palotájának hívják, és sok-sok négyzetkilométernyi területet foglal el. Déli oldalán gyönyörű park szegélyezi, a neve Malaja, s ennek közepén áll a Kálacsakrának szentelt templom, amelyet Dava Szangpó építtetett. Más történetek úgy tudják, hogy a Sambhala Királyság már sok-sok évszázaddal ezelőtt eltűnt a föld színéről.

Amikor az egész lakosság megvilágosodott, az ország a mennyei birodalomban költözött.

Legendák szerint a rigden királyok azóta is ügyelnek az emberek dolgaira, és egyszer visszatérnek a Földre, hogy megmentsék az emberiséget a pusztulástól. A tibetiek közül sokan úgy gondolják, hogy Lingi Geszár, a nagy tibeti harcos király is ösztönzést kapott a rigdenek példájából és a sambhalai bölcsességből. Eszerint Sambhala most is létezik valahol az égi szférában.

Geszár a XI. században élt a kis Ling Királyság uralkodójaként Kelet-Tibetben, Kham tartományban. Geszár uralkodását követően hősi tetteinek és uralkodói méltóságának híre elterjedt egész Tibetben, végül ő lett a legnagyobb tibeti mondahős. Egyes legendák szerint Geszár nagy hadsereg élén tér majd vissza Sambhalából, hogy legyőzze a világban működő sötétség erőit.

Forrás: http://www.vilagok.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=165:a-tibetiek-atlantisza-shangri-la-ismertebb-neven-shambala&Itemid=608

 

 

Maitréja (Maitreya szanszkrit), Mettejja (páli), Maithree (szingaléz), Dzsampa (tibeti) vagy Di-Lặc (vietnami), kínaiul Milefo, koreaiul Minik, japánul pedig Miroku néven ismerik és tisztelik. A buddhista eszkatológia szerint egy jövőbeli Buddha.

A buddhista hagyományok szerint Maitréja jelenleg bodhiszattva, aki a jövőben fog megjelenni a Földön, majd el fogja érni önerőből a teljes megvilágosodást és tanítani fogja a tiszta dharmát. A szent iratok szerint Maitréja követi a jelenlegi Gautama Buddhát, vagy más néven Sákjamuni Buddhát, az eddigi utolsó Buddhát.

A Maitréja név a szanszkrit maitrí (páli: mettá) szóból ered, melynek jelentése: ,,szeretet”,  "szerető kedvesség", „barátságos érzület”, mégpedig a legteljesebb értelemben. Benne foglalva az egymás iránti tiszteletet, a feltétel nélküli elfogadást, a boldogság érzését is. Jelentése kifejezi még: szerető jóság, feltétel nélküli szeretet, jóakarat, barátságosság, jószándék, barátság, kedvesség, közeli hullámhossz, és a mások érdekeivel való törődés.

A »Szeretet« (Maitréja, Dzsampa) néven fogják ismerni őt.

Maitréja eljövetelének próféciája egy olyan korra vonatkozik, amikor a jövőben már az emberek nem fogják ismerni a dharmát. A jóslat szerepel az összes fő buddhista iskola kanonikus irodalmában, köztük a théraváda, a mahájána és a vadzsrajána irányzatokban egyaránt.

Maitréja megtestesül majd egy nagy szellemi vezető alakjában, és felmutatja az erény ösvényét. Különösen a szeretet tanítását fogja terjeszteni, és ennek eredményeként a világunkban élő lények sorsa elkezd megváltozni. Ahogy fokozatosan feladják téveszméken alapuló attitűdjeiket és felhagynak ártalmas viselkedésükkel, élettartamuk ismét növekedésnek indul. Sok korszakkal később az emberek várható élettartama óriásira nő.

Hosszú tanítói pályafutása során Maitréja háromszor forgatja meg a nagy tanítások kerekét, és mindegyik alkalommal a tanítványok megszámlálhatatlan tömege jő el hozzá, hogy hallgassa őt. Ezek a tanítások óriási események lesznek, amelyek nemcsak emberi, földön született tanítványokat vonzanak majd, hanem sok mennyei lényt is: dákákat, dákiníket és más égi világok lényeit. Sokan azok közül, akik a tanítás meghallgatása céljából ott egybegyűlnek, azonnal arhatokká, bódhiszattvákká, sőt tökéletesen megvilágosodott Buddhákká válnak.

,,A nagy szeretet meditációjára specializálódott. Nemcsak másoknak tanította ezt az ösvényt, de maga is folyamatosan ezen meditált. Gyakran telepedett le nagyobb városok kapujában, ahol hosszasan és kitartóan elmélkedett a szeretetről. Olyan erős volt a meditációja, hogy ha a kapukon keresztülhaladó emberek elég közel mentek el mellette és megérintették a lábát, akkor maguk is részesültek a nagy szeretet megélésében.”

Szent teste, beszéde és tudata erejével Maitréja a saját egyéni szükségleteik és képességeik szerint fogja vezetni és boldoggá tenni mindazokat, akik ott egybegyűlnek. Egyeseknek hínajána útmutatásokat ad majd, másoknak mahájána tanításokat. Ilyen módon számtalan tanítványt fog a három hordozón keresztül elvezetni a felszabaduláshoz és megvilágosodáshoz.

Forrás: http://www.karuna.hu/letoltesek_elemek/buddhista/maitreja_rovid_tortenete.doc.

 

Maitréja eljövetelének egyik egyik jóslata a szanszkrit Maitréjavjákarana (Maitréja próféciája) című szöveg. Ebben az szerepel, hogy Maitréja a meditációs transz állapotának tanítója, istenek, emberek és más lények számára:

kétségük elszáll és a sóvárgásaik áradata megszűnik: minden szenvedéstől mentesen átkelnek a létesülés óceánján és Maitréja tanításainak köszönhetően szent életet fognak élni. Semmire nem tekintenek majd sajátjukként, nem birtokolnak majd aranyat, ezüstöt, házat és rokonaik sem lesznek! De Maitréja irányításával szent életet fognak élni. Megszakítják majd a szenvedélyek hálóját, sikeresen belépnek majd a transz állapotába és temérdek örömük és boldogságuk lesz, mivel Maitréja vezetésével szent életet fognak élni. (Angol fordítás: Conze 1959:241)

 

Tusita (szanszkrit) vagy Tuszita (páli) a Kámadhátu hat dévabirodalma közül az egyik, a Jáma és a Nirmánarati mennyország között.

Más mennyországokhoz hasonlóan a Tusitáról is úgy tartják, hogy elérhető meditáció útján.

Korábban Sákjamuni Buddha, az összes bodhiszattvához hasonlóan, szintén ebben a mennyországban élt, mielőtt a Földön újjászületett volna és az embereket tanította volna.

A buddhista kozmológiában szereplő mennyországokhoz hasonlóan a Tusita mennyországban is dévák, azaz isteni lények élnek. A páli kánonban szereplő Viszakhuposzatha-szutta szerint ott a Földtől eltérően telik az idő. Ami a földön négyszáz év, az a Tusita dévái számára egy éjszaka és egy nap. A hónapjuk harminc ilyen napból, az évük 12 ilyen hónapból áll, és az életük négyezer ilyen évből áll.

A Tusita mennyország ugyanabban a világrendszerben van mint a Föld, és viszonylag közel is van hozzá, ugyanis Amitábha Buddha Tiszta Föld birodalma külön világrendszernek számít. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tusita

https://amegoldas.eoldal.hu/cikkek/a---tiszta-fold--ek--es-mas-vilagok..html

 

A buddhista hagyományok szerint minden kalpában (történelmi kor) ezer buddha születik. Az előző kalpát vjuhakalpának (dicsőséges eon), a jelenlegit pedig bhadrakalpának (kedvező eon) nevezik. A hét ókori buddha (Szaptatathágata) átível a vjuhakalpa és a bhadrakalpa között:

 

  1. Vipasszí (a vjuhakalpa 998. buddhája)
  2. Szikhí (a vjuhakalpa 999. buddhája)
  3. Vesszabhú (a vjuhakalpa 1000. és egyben legutolsó buddhája)
  4. Kakuszandha (a bhadrakalpa első buddhája)
  5. Kónágamana (a bhadrakalpa második buddhája)
  6. Kasszapa (a bhadrakalpa harmadik buddhája)
  7. Gautama (a bhadrakalpa negyedik és egyben jelenlegi buddhája)

Az antikvitás 7 buddhája után fog következni Maitréja, a bhadrakalpa ötödik buddhája.

Maitréja eljövetelét egy sor fizikai történés fogja jellemezni. S Maitréja újból bevezetni a dharmát a Földön.

Eljövetele jelenti majd a közbenső idő végét, a negyedik (Gautama) és az ötödik buddha (Maitréja) között, amely az emberi lét mély időszaka lesz.

Az irások szerint Maitréja hét nap alatt fogja elérni a bodhi tudatállapotát, annak eredményeképpen, hogy oly sok életen át készült a buddhaságra.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Maitr%C3%A9ja